Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - Az Országos Színészegyesület törvényei, 1922
24. § Minden hó 15-én, a rendes foglalkozási időn belül, törvényszéket kell tartani. Rendkívüli törvényszék bármely más napon is összehívható. 25. § A vádakat egész terjedelműkben jegyzőkönyvbe kell iktatni, valamint jegyzőkönyvbe foglalandó az is, hogy a vádlottak mely törvényszakasz alapján, minő büntetésre ítéltettek, vagy mily mentségnél fogva történt felmentésük. Amennyiben ugyanazon vétség több paragrafus szerint is büntethető, ez esetben a bíróság csak egy paragrafust alkalmazhat, éspedig azt, amely a szigorúbb bírságtételt írja elő. 26. § A törvényszéki jegyzőkönyvet az ügyelő megfelelő időben az igazgató elé terjeszti, aki körlevéllel intézkedik, hogy az érdekeltek egy nappal a törvényszék megtartása előtt értesítve legyenek, a törvényszéki jegyzőkönyvbe betekintést nyerjenek — és gondoskodik az ítéletek végrehajtásáról. 27. § Ha a százalékos ítéletek ellen a vádlónak vagy a vádlottnak a törvény helytelen alkalmazása vagy szabálysértés miatt kifogása van: az ügy az eljárt bíróságnak újabb ítélethozatal végett visszaadatik. Amennyiben az érdekelt felek az újabb ítéletben is szabálysértést vagy a törvény helytelen alkalmazását látják, a fegyelmi bíróságnál kereshetnek orvoslást. 28. § Ha a bírák valamelyike bírói tisztét nem teljesítheti, pótbíróval helyettesítendő. A pótbírák közül felváltva az egyik minden törvényszéki ülésre meghívandó, hogy arra az esetre, ha valamelyik rendes bíró akár meg nem jelennék, akár vádlottként vagy tanúként szerepelne, a bírói tisztet helyette gyakorolja. A pótbíró, ha az ülésben jelenléte nem szükséges, a bíróság megalakulása után elhagyhatja az ülést. 29. § Az a bíró, aki egyszersmind vádló, vádlott vagy tanú, abban az ügyben, melyben mint ilyen érdekelve van, nem ítélkezhetik. 30. § A vádlott személyesen, vagy ha a személyes megjelenésben akadályozva van, és azt elfogadható okokkal igazolja, írásban is védheti magát. Ha vádlott személyesen elfogadható ok nélkül a bíróság előtt meg nem jelenik, vagy védelmét írásban be nem adja, az ellene emelt vádak beismerteknek tekintetnek. Igazolt betegség vagy távoliét esetében a vád a legközelebbi ülésre tétetik át, és mihelyt lehetséges - letárgyaltatik. 406
