Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A színházak adminisztrációja - Az Országos Színészegyesület törvényei, 1922
31. § A bíróság hatásköre a vétség megállapítására, minősítésére és a törvény által kiszabott büntetés alkalmazására terjed ki. A bíróságnak joga van rendkívülfi] méltánylást érdemlő esetekben a büntetés végrehajtását egy hónapra felfüggeszteni. Amennyiben az ilyen tagnak a következő egy hónap alatt újabb büntetése nincs, úgy a felfüggesztett büntetés véglegesen elengedettnek tekintetik. Ellen esetben a felfüggesztett büntetés is végrehajtandó. 32. § Ha a kirendelt bíró vagy hivatalos vádló a törvényszékről elfogadható ok nélkül elmarad vagy megkésik, úgy büntetendő, mintha főpróbáról maradna vagy késnék el. A bíróság elnöke a tárgyalás befejezése után megállapítja a késést, és a vádkönyvbe beírja. 33. § Akit pályatársai bíróvá választanak, köteles e tisztséget vállalni; ha ellenszegül, egy havi fizetésre büntetendő. Ez esetben a hivatalos vádló az igazgatója. 34. § A bíróság ülései nyilvánosak, s azokon a társulat tagjai jelen lehetnek, de a tárgyalásba beleszólniuk nem szabad; aki ez ellen vét, azt az elnök távozásra szólítja fel. Aki az elnök felszólítására nem távozik, azonnali érvényességgel % havi fizetése elvesztésére büntetendő. Kivételes esetekben az elnök elrendelheti a zárt tárgyalást is, a vádlottnak azonban ebben az esetben joga van két társulati tagot megnevezni, akik e tárgyaláson jelen lehetnek. 35. § Aki a bíróságot megsérti, vagy előtte tiszteletlenül viselkedik, aki a törvényszéki jegyzőkönyvet bepiszkítja vagy összetépi, még ugyanezen a törvényszéken a vétség fokozatához képest 10 koronától 100 koronáig terjedhető és azonnal jogerőre emelkedő rendbüntetéssel büntetendő. Ez a rendbüntetés ismétlődés esetén újólag kiszabható. 36. § A tárgyalás befejezése után az ítélethozatalnál csak a bíróság tagjai lehetnek jelen. A tárgyaláson felmerülő nézetkülönbséget vagy eltérő szavazatokat - a bíráknak akár pályatársaiknak, akár az érdekelt feleknek vagy bárkinek is elmondani szigorúan tilos. Az a bíró vagy elnök, aki ez ellen vét, 100 korona pénzbírságra ítélendő. A hozott ítéletek az érdekelt felek előtt azonnal kihirdetendők. Egyébként a törvényszéki jegyzőkönyv az igazgatóságnál mindenkor megtekinthető. 37. § A vádló lehet mindenki. Hivatalos vádlók: az igazgató, a rendező, a karmester, az ügyelő, a kartanító, a táncmester és a súgó, kik a hatáskörüket érintő vétségek elkövetőit tartoznak törvényszék elé állítani. Aki ezt a kötelességet bármily okból elmulasztja, azt a társulat minden tagja vádolhatja, s ez esetben az illető a föl nem jelentettnek vétségdíjára büntetendő. 407
