Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943
Ápril[is] 15. A Közp[onti] Demokrata Körben előadásom. 10 pengő159 Ápril[is] 21. Előadásom dr. Ribáry Géza palotájában160 ROZSNYÓ 1939 szeptemberében társultam Iván Sándorral.161 előtt derekat kell hajtani, különben eltörik a derekunk, de amikor derekat hajtunk, a fejünket akkor is tartsuk felfelé, s azzal a régi igaz magyar szívvel és lélekkel, amellyel évtizedekig dolgoztunk a magyar kultúráért. Ha idehaza nem kaphatunk kenyeret, igyekezzünk felvenni a harcot a kenyérért és a magyar kultúra terjesztéséért külföldön.” (OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) Mivel a turné egyre kivitelezhetetlenebbnek látszott - a Színművészeti Kamarától is elutasító határozatot kapott kézhez - az Országos Színészegyesületnek ajánlotta fel, hogy megírja a szervezet történetét és megjelenteti. Az egyesület titkára 1939. február 24-én kelt levelében azonban arról tájékoztatja Faragót, hogy a tanács február 21-én alaposan megvitatta az ajánlatot, és a következő határozatot hozta: „ A tanács Faragó ajánlatát nem tartja időszerűnek. Lépjen ez irányban érintkezésbe a propagandaosztállyal, és ha megjelenik a könyve és jó lesz, a megjelent könyvből átveszünk pár száz darabot.” (OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1996) 158 Az előadásról a Budapesti Hírlap rövid hírben tudósított: „Faragó Ödön, a volt kassai színigazgató érdekes előadást tartott csütörtökön este a Belvárosi Kör helyiségében. A szlovenszkói magyar színészetről beszélt, amelynek nagy ismerője Faragó Ödön, hiszen hosszú időn át kisebbségi színházat vezetett, s részletesen körvonalazta a szlovenszkói magyar színészet szerepét és feladatait.” (1939. március 11., 9.) 159 A Nemzeti Demokrata Párt országos központja, a Központi Demokrata Kör ekkoriban a Rózsa utca 67. szám alatt tartotta rendezvényeit. 160 Ribáry Géza (1889-1942): budapesti ügyvéd, a Pesti Izraelita Hitközség elnökhelyettese, az OMIKE Művészakció megszervezője. Dr. Ribáry levélpapírján feltüntetett címe: Andrássy út 2. 1939. április 25-én kelt levelében megköszöni Faragó Ödönnek a küldött könyveket, megígéri, hogy azokat az utolsó betűig elolvassa. „Remélem, hogy minél gyakrabban lesz szerencsénk a péntek estéken, és az általam összegyűjtött énekanyagból mihamarabb meg fogja alakítani legújabb operatársulatát” - fejezi be az üzenetet. (OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, Vnsz. 54/1966) Faragó is egy ilyen péntek esti összejövetelen tarthatta meg a naplóban jelzett előadását. Ribáry óhaja, mely az OMIKE művészakció operatársulatára vonatkozott, nem teljesült. Faragó nem vett részt az OMIKE zenés színházi előadásainak létrehozásában. Egyrészt, mert kikeresztelkedett zsidók az alapszabály értelmében nem lehettek tagok, másrészt maga Faragó sem akarhatott teljes mértékben elköteleződni a zsidó ügyek mellett, az ő célja az volt, hogy visszakerüljön a Felvidékre. Ebben - az Iván Sándor-féle színtársulat indulásához szükséges tőke egy részének kölcsönzésével - 1939 nyarán Ribáry Géza hathatósan segíthette Faragót. (Lásd Ribáry Géza levele Faragó Ödönnek. Bp., 1939. június 2. OSZMI KT Faragó Ödön hagyatéka, vnsz. 54/1966) 161 Iván Sándor (Újvidék, 1881. febr. 27.-Kassa, 1944. nov.): színész, színigazgató. 1901-ben Földessy Sándor társulatában kezdte pályáját. 1903-ban Szendrey Mihály, 1904-től 1921-ig Polgár Károly társulatának tagja volt. 1921-ben Faragó Ödönhöz szerződött titkárnak. Faragó távozása után, 1926-ban ő lett a szlovákiai magyar színtársulat igazgatója. 1928-ban Kassa központtal a Rozsnyó, Rimaszombat és Losonc városokat magába foglaló színi kerületet kapta meg. 1934-35-től megnyílt számára a kárpátaljai színikerület is (Ungvár, Munkács, Beregszász). 1937-ben azonban Sereghy Andor kapta meg a kassai koncessziót. Bár névleg Iván Sándor pályázott Sereghy bukása után az új koncesszióra, Faragó Ödön kéziratos hagyatékából egyértelműen kiderül, hogy a koncesszióhoz szükséges pénzügyi fedezetet Faragó biztosította - kölcsönökből. Kéziratban maradt visszaemlékezésében így vall erről: „a szomorú sorsa jutott Felvidéki Minisztérium nekem újra javasolta a színigazgatói koncessziót azzal a kéréssel, hogy Iván Sándoron segítsek. Az én nevemre nem 374
