Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943

3. Petőfi - Szávay darab (20. újdjonság])5

4. Petőfi - Szávay darab

5. Coriolanus (repríz) Keller I[mre] beszéde6

6. de.: Matiné7 - Herczeg Ferenc beszéde; du,: János vitéz;

este: Költő és halál (21. újd[onság]) - Tündérlak [Magyarhonban]8

7. Suhanc, Erdészleány - Biller búcsú9

leányok című drámáját 1925. október 16-án mutatta be a társulat. Több drámát, operalibrettót fordított cseh nyelvről az együttesnek.

Sziklay bevezető beszédében Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményének irodalmi rangjáról beszélt. (Kassai Napló, uo.)

5 A Petőfi című alkalmi színjáték „nyolc képben Petőfi egész életét felöleli. [...] Az előadást és a vele összefüggő élőképeket Faragó Ödön rendezi, és úgyszólván a teljes személyzet fellép az estén. A darabot prológ előzi meg, és epilóg fejezi be, amelyet F. Biller Irén mond el.” (Kassai Napló, 1923. január 4., 6.)

6 Keller Imre (1876-1952) író, lapszerkesztő. Az impériumváltás után a Kassai Újság, illetve a Kassai Napló újságírója, szerkesztője, tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, sokoldalú írói tevékenységet folytatott. Az előadás előtt Petőfi és Coriolanus címen tartotta meg ünnepi beszédét. (Kassai Napló, uo.) Az előadást megnézte Herczeg Ferenc is.

7 A matiné programja: Kövér Dezső zenetanár Petőfi-ábránd című zeneművét a színház zenekara adta elő, majd Faragó igazgató olvasta fel Mécs László Szellemidézés című versét, ezután Petőfi megzenésített versei következtek. Herczeg Ferenc ünnepi beszéde után Sziklay Ferenc Petőfi nálunk címmel szólt a költő felvidéki kötődéséről. Újabb megzenésített versek után Földényi László szavalata zárta az ünnepi megemlékezést. (A kosicei Petőfi-hét. Kassai Napló, 1922. december 31., 1.) A matinén Kassa magyarságának minden rétege megjelent, sőt Eperjesről is érkeztek vendégek. A Kassai Napló 1923. január 9-i számában bővebb ismertető olvasható a matinéról, Herczeg Ferenc ünnepi beszédéről: „Herczeg Ferenc a tőle megszokott ragyogó előadási készséggel méltatta Petőfi jelentőségét, Petőfi költészetében nemzetének egész lelke lobogott. [...] A magyarság sokat vesztett a világháborúban, azonban oly kincseknek a birtokában, mint Petőfi élete és költészete, emelt fővel jelenhet meg a világ nemzeteinek társaságában.” (5.)

8 „A kassai Nemzeti Színház igazgatója, Faragó Ödön január 6-án három előadást szentelt a centenárium alkalmából Petőfi Sándor emlékének. Délelőtt 11 órakor matinét rendezett, melyen az ünnepi beszédet Herczeg Ferenc, a Petőfi Társaság elnöke tartotta. Az illusztris előadót lelkesen ünnepelte a színház közönsége. Délután a János vitéz került színre Biller Irénnel a címszerepben, este Herczeg Ferenc egyfelvonásosá- nak, A költő és a halálnak volt a premierje. A gyönyörű ünnepi színjáték igen nagy sikert aratott.” (Színházi Élet, 1923/6, 30.) A budapesti Nemzeti Színház 1922. december 29-én tartotta Petőfi Sándor születésének századik évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi estjét. Hevesi Sándor az ünnepi alkalomra Hirschfeld Tündérlak Magyarhonban című dalosjátékának eredeti énekes számait Petőfi-dalokra cserélte, de a fő szenzációt Herczeg Ferenc jubileumra írt színjátékának bemutatója jelentette. Faragó Ödön ezt a műsort vette át. A költő és a halál című Herczeg-darab főbb szerepeit Gazdy Aranka, Faragó Ödön és Földényi László alakította, a Tündérlak Magyarhonban Biller Irén főszereplésével került színre. Az előadás után a Schalkház Szállodában társasvacsorát adtak Herczeg Ferenc tiszteletére.

9 „Faragóné Biller Irén távozása nagy veszteséget jelent a szlovenszkói magyar színészetnek, amely egyik legértékesebb és legtalentumosabb tagját veszíti el benne” - értékelt a Kassai Napló január 6-i száma. (5.)

Bár Intim Pista már 1922 októberében azt újságolta, hogy Biller Irén „pesti primadonnává szerződött” (Színházi Élet 1922/43, 35.), a búcsúelőadásokra csak január elején került sor, melyekre Biller legsikeresebb alakításait választotta. Budapestre 1923. január közepén érkezett, a Fővárosi Operettszínház közönségének február 2-án mutatkozott be Kálmán Imre Tatárjárás című operettjében.

345