Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színházi törekvések az utódállamok területén - Lapok Faragó Ödön játékkönyvéből, 1923. január-1924. augusztus és 1938. január-1943

8. Coriolanus

9-10. Varsói menyasszony] - Petrás ensembl[e]10

11. Proletárok (repríz) Csiky est

12. Denevér - Görög Olga11

13. du.: [Az a huncut] kéményseprő (23. újd[onság])12; este elvették a színházat13

14. du. Petőfi (Legényegyletben - elvették a színházat);14 este Gólem (r[epríz]) - Horváth K[álmán]15

15. Gólem - Horváth K[álmán]

16. K.A.C. Nincs énnekem párom (24. újdonság])16

10 Petráss Sári (Bp., 1888-Antwerpen, 1930. szept. 8.): színésznő. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját látogatta, majd 1905-ben a Vígszínházban, 1906-ban a Király Színházban lépett fel. 1907-től 1910-ig a Magyar és a Király Színháznak volt a tagja. 1910-ben Bécsbe szerződött, majd Berlinben, 1911-ben, 1914-15- ben ismét a Király Színházban, 1920-ban az Egyesült Államokban szerepelt. 1920-ban, 1922-ben és 1927-ben a Városi Színházban, 1925-ben a Fővárosi Operettszínházban játszott. Népszerű operettprimadonna volt. Iskolázott hangjával, modern játékával meghódította a hazai és a külföldi közönséget.

Petráss Sári együttesével a Felvidék magyarlakta városait kereste fel, és mindenütt hatalmas érdeklődés övezte előadásaikat. Zerkovitz Béla-Harmath Imre Varsói menyasszony című operettjét mutatták be, melyet „a népszerű szerzők direkt erre a turnéra írtak". (Petráss Sári Kassán. Kassai Napló, 1923. január 6., 6.) A címszerepet Petráss Sári alakította, fellépett még: Déry Rózsi, Kertész Dezső, Solymosi Sándor és Komáromy Béla. Az igazgatóság a helyárakat „a horribilis költségek dacára is csupán a mostani helyárak duplájára emelte fel”. (Kassai Napló, uo.) A családi páholy 140, a földszinti 120, az első emeleti 100, a második emeleti 76 cseh koronába került, a zsöllye ára 36 koronától 20 koronáig terjedt. Az erkélyre 20 koronától 12 koronáig lehetett jegyet kapni, míg a középkarzatra 12 koronától 6 koronáig. A legolcsóbb jegy - 3 koronáért - az oldalkarzatra szólt.

11 Görög Olga (Bp., 1884. nov. 17.-?) énekesnő, a kolozsvári és nagyváradi társulatban kezdte pályáját, majd a kárpátaljai (ruszinszkói) magyar színtársulat művésznője lett. Mivel az ungvári színi szezon éppen ez idő tájt zárult, Görög Olga a Biller Irén távozásával megüresedett szerepkört töltötte be vendégfellépteivel. A Denevér című Johann Strauss-operettben Rosalinda szerepét adta.

12 Komor Gyula Az a huncut kéményseprő című gyermekdarabját december 24-én délután már bemutatták, így érthetetlen, miért jelöli újdonságként játékkönyvében Faragó.

13 „miután a színház más célra lefoglalt épülete fölszabadult, ma, szombaton is tart előadást a társulat. A Szula- mitot hozza színre Görög Olga vendégfelléptével, aki a címszerepet játssza.” (Szulamit ma este. Kassai Napló, 1923. január 14., 4.)

14 A Katolikus Legényegylet nagytermében a színtársulat Petőfi-délutánt rendezett. A matinét a színházban tervezték megtartani, de azt a városi tanács más célra foglalta le. A műsor nagyjából megegyezett az egy héttel azelőtt bemutatott programmal, azonban kiegészítették Rudnyánszky Gyula Petőfi című verses egyfel- vonásosával. (Kassai Napló, 1923. január 10.)

15 Horváth Kálmán (Győr, 1877. okt. 16.-?): színész és színigazgató. Vidéki évek után 1907-ben Beöthy László a Király és a Magyar Színházhoz szerződtette. Fedák Sáritól elsőként vette át Kukorica Jancsi szerepét a János vitézben. 1916-ban Zilahy Gyula Debrecenbe szerződtette, itt régi klasszikus operettekben játszott. 1918-1927 között Ungvár-Munkács-Beregszász színikerületét igazgatta. Az ungvári színházi szezon után vállalkozott vendégszereplésre Faragó igazgatónál.

16 A Kassai Atlétikai Klub tartotta a színházban jubiláris dísztornáját megalakulásának huszadik évfordulóján. Ennek keretében a színtársulat előadta Török Rezső egyfelvonásos zenés játékát, melynek zenéjét Kerner Jenő, a társulat karmestere szerezte.

346