Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Janovics Jenő feljegyzései a Kolozsvári Nemzeti Színház utolsó magyar előadásáról, a színház átadásáról a román hatóságnak, 1919. szeptember 30.—október 2.
De e készségemmel szemben nekem is vannak önökkel szemben követeléseim. Hallották önök, hogy az a hajó, amelyet tegnap a nyílt tengerre taszítottak, itt nem ér biztos révbe. Kint vagyunk a nyílt tengeren, hánykódunk a tajtékzó hullámok tetején, s csapkod a villám körülöttünk. Ilyenkor minden embernek a fedélzeten a helye. Gondolják meg, hogy itt élethalálharcot vívunk. Önök az utóbbi napokban bepillantást nyertek abba az emberfölötti, elszánt harc rejtelmeibe, amit az utolsó hónapok alatt önökért, a magyar színészetért vívnom kellett. Én vállalom tovább is ezt a harcot, megvívom önök helyett, s vállalom az álmatlan éjszakák izgalmas gondjait, hogy önök békésen alhassanak, én feláldozom személyes biztonságomat, állom tovább is az üldözést, vállalom ezt az élethalálharcot, amíg szemem héját rebbenteni bírom, de csak úgy, abban az esetben, ha önök itt bent aprólékos hiúsági és kényelmi kérdések egyenetlenségeivel nem őrlik idegeimet és energiámat. Ezt a harcot nem tudom megvívni, ha két front felé kell védekeznem. Dúló fergeteg ez, nem tréfálkozásra való idő: itt vége a kényelmi szempontoknak. Nem akarom hallani, hogy itt nem öltözöm, ez szűk hely, ez nem alkalmas. Vége a hiúsági szempontoknak. Nem tűröm többé, hogy bárki is grammok szerint mérlegelje a szerepeket, s válogassa a munkát. Minden ember a fedélzetre, s mindenki ott és azt a munkát végzi teljes lélekkel, amit, ahol ezt reá bízom. Ha ezt nem vállalják komolyan, becsületesen, elszántan, akkor én már most, ebben a percben itt hagyom önöket. - Emelt lélekkel hallom, hogy önök megértettek engem, s készek minden kicsinyes szempontot félrelökve a magyar színészet megmentésének szent ideálját ápolva szívükben, lemondással, mindenre elszántan követni, s én ígérem önöknek, hogy mindazt, ami bennem éled és eszmél, arra fogom fordítani, hogy diadalmasan küzdjem végig ezt az élethalálharcot. S még egyet! Önök tudják, hogy én a hazafiságot nem szoktam patikamérlegre tenni. Én jó románnak tartottam Papp Lászlót32 akkor, amikor ő a magyar kultúrát szolgálta. Én nem fogok kétkedni senkinek a hazafiságában, ha komoly elhatározással arra szánja magát, hogy átmegyen a most alakuló román színészed kultúra szolgálatába. De azt követelem, hogy jelentse ki ezt a szándékát már most. Arra a nehéz útra, amely előtt most állunk, csak lélekben és szívben kipróbált és megbízható bajtársakkal indulok el, konjunktúra-lovagokat nem akarok táboromban látni. Akik kalmárlélekkel úgy gondolkoznak, hogy kipróbálják előbb ennek a hajónak a teherbírását, s kikémlelik a másikat is; s esetleg, ha ott kényelmesebb anyagi boldogulásuk kívánkozik, majd akkor átpártolnak, azok csalódni fognak bennem. Én mindenkor szíves készséggel bontottam fel tagjaim szerződését, ha bejelentették nekem, hogy más színháznál vagy más városban anyagi vagy művészi jövőjüket jobban tudják megalapozni, mert azt tartottam, hogy a szerződés csak engem köt, tagjaimat nem. De most nagy időket élünk. Most nem a picula a fontos. Aki nekem három napon belül bejelenti, hogy művészi és gazdasági szempontból előnyösebbnek látszik neki a most tervezendő román színtársulat kötelékébe lépni, annak megrázom a kezét, tiszta szívből fogok neki boldogulást és szerencsét kívánni, és útjára engedem. Én nem fogok hazafiasságában kételkedni. De később ne számítsanak 32 Papp László - Pavel Constantin operaénekes 1916-1918 között Kolozsvárott Papp C. László néven lépett színpadra. 336
