Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Janovics Jenő feljegyzései a Kolozsvári Nemzeti Színház utolsó magyar előadásáról, a színház átadásáról a román hatóságnak, 1919. szeptember 30.—október 2.
Fölolvasás után aláíratott: k[elt], m[int] f[ent], délelőtt 10 órakor Dr. Valentin Poruţiu s. k. - Kolozsvár város prefektusa Dr. Julián Pop s. k. - Kolozsvár város primárja Dr. Janovics Jenő - a Kolozsvári Nemzeti Színház bérlőigazgatója Előttünk, mint tanúk előtt Dr. Fischer JózseP5 Parlaghy Lajos26 A román urak aláírva a jegyzőkönyvet távozni akartak, de én arra kértem őket, jöjjenek le a színpadra is, közöljék az ott összegyűlt társulati tagokkal, hogy a színházat nekik is el kell hagyniuk. Lementünk a színpadra, ahol a prefektus és polgármester úr megtorpant, látva a félhomályban azt a párszáz főből álló, sűrű, hangtalan, komor tömeget. Az első sorban állott dacosan, keményen az öreg Szentgyörgyi István, mellette Dezséri Gyula, Laczkó Aranka, Poór Lily, Réthely Ödön,27 Lévay Ilonka,28 Szakáts Andor, Fekete Mihály, Bérezi Mihály29, Bretán Miklós30 és a többiek. 25 Fischer József, dr. (Tiszaújhely, 1887. dec. 15.-Izrael, 1952): publicista, ügyvéd. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte; egy ideig a Jogtudományi Közlönyt szerkesztette. 1912-ben ügyvédi irodát nyitott Kolozsváron, ahol egyúttal az Estilapot szerkesztette. 1919-ben zsidó közügyekkel kezdett foglalkozni, amikor a kolozsvári kongresszusi hitközség elnökévé választották. 1920-ban az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, 1921-ben a Tarbut országos zsidó iskolaegyesület elnöke lett, majd 1923-tól 1930-ig az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség elnökeként tevékenykedett. Ö vezette a Romániai Zsidó Párt erdélyi tagozatát. 1919-1921 között főszerkesztője az Új Kelet című kolozsvári zsidó napilapnak. A Zsidó Párt színeiben 1931- ben mandátumot szerzett a román képviselőházban. A vészkorszakban a kolozsvári Zsidó Tanács tagja. A Kasztner-vonaton menekült meg a deportálástól. 26 Parlaghy Lajos; Parlagi (Szentes, 1877. jan. 5.-Auschwitz, 1944. dec.?): színész, színházigazgató. Horváth Zoltánnál és Rákosi Szidinél szerezte szakmai ismereteit. Pályáját 1897-ben a Magyar Színházban kezdte. Rövid ideig Micsey F. György társulatában játszott; 1902-ben Janovics Jenőhöz szerződött, akinek húsz éven át titkár-főpénztárosa, végül vállalatainak helyettes igazgatója volt. 1921-től három éven át vezette a nagyváradi színházat, amelyet azonban el kellett hagynia, mert irredentizmussal vádolták. Ekkor Heyman Bélával társulva mozivállalatot alapított. 1928-tól 1933-ig ismét a nagyváradi társulatot irányította. 1933-ban Kemény János hívására a kolozsvári Thália Rt. ügyvezető igazgatója lett. 1935-től a nagyváradi részleg ügyvezetőjeként dolgozott; a társulat nagyváradi vendégjátékait szervezte. 27 Réthely Ödön (Pápa, 1881-Kolozsvár, 1951. okt. 20.): színész. A színiakadémián tanult; pályáját 1908-ban Eperjesen kezdte, vidéki társulatokban bonviván-szerepeket játszott. 1915-ben Janovics Jenő hívására Kolozsvárra szerződött; élete végéig a társulat tagja maradt. 28 Lévay Ilonka (Kolozsvár, 1892. aug. 7,-Kolozsvár, 1974. aug. 9.): operaénekesnő. Az első világháború idején kezdte pályáját a kolozsvári társulatban; melynek rövidesen vezető művésze lett. Külföldön is sikert aratott. 1923-ban férjhez ment Mátyás Mátyás neves orvoshoz, és visszavonult. 29 Bérczi Mihály (Tamásfalva, 1890. márc. 10,-Marosvásárhely, 1958): színész. 1907-ben kezdte pályáját. Először 1919-1920-ban játszott Kolozsvárott, majd 1923-1926 között, 1929-1930-ban és 1936-1937-ben volt ► 333
