Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színházi törekvések az utódállamok területén - Janovics Jenő feljegyzései a Kolozsvári Nemzeti Színház utolsó magyar előadásáról, a színház átadásáról a román hatóságnak, 1919. szeptember 30.—október 2.
tárgyakat elvitetem, és azok használatára egyedül én vagyok jogosult. Speciálisan a könyvtárban olyan anyagok is vannak, amelyek sem a kincstáréi, sem az enyéimek, hanem külföldi és magyar kiadó cégeké, és amelyek magánjogi szerződés alapján vannak nálam bizonyos fix időig kölcsönben (lokációban). Ezeknek az előadása kizárólag az én jogom, amennyiben a szerződések egyedül engem jogosítanak fel ezek előadására. Minden, a szerzői jog bitorlásából származó, valamint egyéb kárigényeket az átvevőkre hárítok, úgy ezen anyagok esetleges elveszése, mint az azok használata esetén. A könyvtárban levő művek egy részének előadási joga magánjogi szerződés alapján szintén kizárólag engem illet, ezeknek előadása mások által szerzői jogbitorlást képez. - Tehát jogsérelem esetén ebből eredő teljes káromat követelni fogom. Miután a szerződésem téli színházra vonatkozó részének teljesítésében erőszakkal megakadályoznak - hogy az ebből eredő káromat csökkentsem -, ami törvényes kötelességem, szerződésbeli összes jogaim fenntartása mellett a kényszer hatása alatt ki fogok menni játszani a Nyári Színkörbe,24 melynek bérletét a szerződés szintén nekem biztosítja. Önként értetődik, hogy ez kártérítési igényemet egyáltalán nem érinti, és csupán arra szolgál, hogy a fennforgó szerződésszegés által okozott kárt enyhítse. Dr. Poruţiu Bálint prefektus úr ezen nyilatkozatra a következő kijelentéseket teszi: Az igazgató úr magántulajdonát képező és az állam tulajdonát nem képező egyéb dologra vonatkozóan az elkülönítés az átvételi eljárás rendjén lesz megejtve, mely alkalommal az esetleges vitás kérdések a kormányzótanácsnak lesznek bejelentendők. A bizottság által kétségkívül magántulajdonnak megállapított ingóságok természetesen elvihetők lesznek. Anélkül, hogy ezúttal vita tárgyára tétetnék, hogy szerződés szerint joga van-e igazgató úrnak a Nyári Színkörben az előadásokat folytatni, a kormányzótanács utasítása alapján megengedem, hogy további intézkedésig a Nyári Színkörben az előadásokat folytathassa, és az erre vonatkozó intézkedéseket az illetékes hatóságoknál megteszem. Ami azonban a Nyári Színkör épületének, különböző színházi tárgyak, ruhatár, díszletek stb. igénybevételét illeti, ez a kormányzótanáccsal kötendő külön megállapodás tárgyát fogja képezni. Dr. Janovics Jenő igazgató végül felveti a kérdést, hogy a téli színház épületében természetben bírt lakást azonnal adja-e át, avagy csupán a törvényes felmondási idő eltelte után? Dr. Poruţiu Bálint prefektus erre a következőket jelenti ki: Közelebbi utasítás hiányában e kérdésre nem nyilatkozhatom kategorice, és így a kormányzótanács erre vonatkozó intézkedésének beérkeztéig dr. Janovics Jenő igazgató úrnak a természetbeni lakásban való megmaradása ellen nincs kifogásom. Ezen jegyzőkönyv két eredeti példányban állíttatott ki, melyek közül az egyik példányt dr. Poruţiu Bálint prefektus úr vette át, a másik pedig dr. Janovics Jenő igazgató úrnál hagyatott. 24 Kolozsvárott az első nyári színkör 1874-ben épült, 1908-ban bontották le. Az aréna helyén Janovics Jenő kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával - Márkus Géza építész tervei szerint - ezerkétszáz néző számára új, vasbeton falú épületet emeltek, melyet mindenki Séta téri színházként emlegetett. Ezt a játszóhelyet 1910. július 18-án nyitották meg. Az épületet fűteni lehetett; télen Janovics, filléres helyárakkal, mozgókép-előadásokat is rendezett itt. A mozielőadások bevétele megkönnyítette a „színkörépítés terhes amortizációjának” fizetését. 332
