Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Beszélgetés Székely Györggyel, a pécsi Nemzeti Színház egykori igazgatójával. Budapest, 2011. július 25.
S nem tartozott az akkori szokásos műsorba a következő előadás sem, melyet 1945. január 11-én az új korszak elején mutattam be. Átdolgoztam és megrendeztem Csiky Gergely Kaviárját, ezt a látványos, bonyodalmas, már inkább a groteszk felé vivő bohózatot. A különös az, hogy szinte egy időben Szűcs László7 átdolgozását is színre vitték Miskolcon. Csikynek ezt a darabját azóta sem játszották, nyugodtan elő lehetne adni ma is a szokványos Csiky-be- mutatók helyett. Ősbemutatónak tekintem az 1945. február 14-én előadott Halálból életbe című irodalmi műsoromat. Villontól kezdve a világirodalom és a magyar irodalom alkotásai kerültek színre. Az előadás Craig-szerű dobogószínpadot felhasználva, körfüggönyt alkalmazva, díszlet nélkül született meg. A színészeket, akik a dobogóra léptek, fejgéppel világítottam meg. A formailag is újszerű, nem szcenírozott, de színpadi irodalmi est fő mondanivalója az volt, hogy az ország a halálból átlép az életbe, és megint reménye van arra, hogy tisztességes élet alakulhat ki. A következő ősbemutatónk tipikus vidéki teljesítmény: 1945. április 14-én játszottuk először Bakos Géza és Abonyi Mária Feleségül vesz a férjem című színjátékát. A szövegkönyvet a színház súgónője, Abonyi Mira8 írta. Bakos Géza9 helyi muzsikus pedig vállalta, hogy zenét komponál a rendkívül egyszerű, színházi rutinnal megírt librettóhoz. Miért is ne játsszuk el? Eljátsszuk tízszer, s Mira boldog lesz: színre került a darabja!10 A vidéki színházak repertoárjára gyakran került a Feleségül vesz a férjemhez hasonló mű, hétköznapi eseménynek számított az ilyesmi. Abonyi Mira zenés vígjátéka azonban nem volt színvonaltalan. Még ebben a helyzetben is nagyon igyekeztem az ízlésszintet tartani. Jól jellemzi ezt, hogy az egyik bemutatónkat még 1944-ben egy régebbről ottmaradt, az operett-rendező feladatát ellátó személy vitte színre. Bementem a főpróbára, és azt láttam, hogy a fundusban lévő kulisszák közé be van tolva Fábri Zoltán Éjféli dal díszletének két-három eleme. Kérdésemre az illető azt válaszolta, hogy takaráshoz kell. Ellenvetésemet - Fábri egészen más stílusban 7 Szűcs László István (Abony, 1901. febr. 19.-Bp„ 1976. aug. 21.): dramaturg, író. A Budapesti Műszaki Egyetemen és a soproni Erdőmérnöki Főiskolán szerzett diplomát, majd hosszabb ideig élt Bécsben, ahol Max Reinhardt szemináriumába járt. Hazatérése után 1935-től a Nemzeti Színház fődramaturgja lett. 1949-ben megvált a Nemzeti Színháztól. 1951-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán drámatörténetet tanított. 1951-1954 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Állami Operaház dramaturgja. Szűcs átdolgozásában zenés bohózat lett Csiky Gergely Kaviár című művéből. A színjáték zenéjét Tardos Béla szerezte. A Miskolci Nemzeti Színházban 1951. október 9-én volt a bemutató. 8 A színlap szerint a librettót ketten írták: Dudásné Nagy Erzsi és Abonyi Mira. 9 Bakos Géza (Szeged, 1911. febr. 26.-Bp„ 1988. okt. 31.): zeneszerző. Zenei tanulmányait a Szegedi Állami Zeneiskolában végezte. 1934-ben jogtudományi doktorátust szerzett a szegedi tudományegyetemen. 1932- től 1950-ig a Szeged Városi Tanács kultúrtanácsosa. 1951-től Budapesten élt. 10 Székely György rosszul emlékezett erre a premierre. A művet ugyanis Szegeden vitték színre először, 1943. március 6-án Ihász Aladár rendezésében. A Népszava 1943. március 11-én így tudósított az eseményről: „Az operett címe: Feleségül vesz a férjem. Szövegét D. Nagy Erzsi, a szegedi színház volt tagja, a dalokat Abonyi Mária vidéki színművésznő írta, zenéjét dr. Bakos Géza szerzetté. Az operett nem rosszabb a mai átlagos operetteknél, de nem is jobb. Egynéhány dala fülbemászóan dallamos, tánczenéje pedig ritmusérzékről s a dzsessz szeretetéről tanúskodó.” 310
