Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.

Lajtai Lajos,32 szövegét Békeffy István33 írta, és - ha nem tévedek - kétszázszor ment. [Be­mutató: 1930. november 26.] Onnan aztán megint visszakerültem az Operettszínházhoz, ahol újra Honthy Hanná­nak lettem állandó partnere. Honthyval vidéki városokban - többek közt Debrecenben, Kaposváron - vendégszerepeltünk. Debrecenben rossz kritikát kaptam, Kolozsvári Borcsa Mihály34 - aki később az Országos Magyar Sajtókamara elnöke lett, s mint háborús bűnöst kivégezték - engem megtámadott. Unger István,35 aki a debreceni színházban játszott, való­színűleg olyan jóban volt Kolozsvárival, hogy az vette a fáradságot, és megírta, hogy minek ide Békássy István, miért kell Pestről idehozni, amikor nekünk van egy Ungerünk. Akkor már éreztem, hogy vannak olyan kis elfogultságok, melyek nem a színházzal és a színpaddal, ben, 1909-ben Bécsben, 1910-ben Londonban és Párizsban lépett fel. 1909-1914 között ismét a Király Szín­ház primadonnája volt. 1911-1912-ben járt Párizsban és Bécsben. 1915-1919-ben a Magyar Színházban és a Vígszínházban szerepelt. A Tanácsköztársaság idején a forradalmi eszmék propagálója lett, ezért Bécsbe menekült. 1920-ban a Király Színházban, 1921-ben a Vígszínházban, 1923-ban a Fővárosi Operettszínház­ban, 1924-ben ismét a Vígszínházban működött. 1922-ben, 1924-ben, 1925-ben, majd 1934-ben bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1929-ben és 1931-ben Bécsbe szerződött. 1926-1927-ben a Vígszínházban, 1928-ban a Városi Színházban és a Belvárosi Színházban, 1929-1930-ban a Király Szín­házban, a Városi Színházban és a Magyar Színházban, 1932-1933-ban a Vígszínházban, 1935-ben a Royal Orfeumban és a Magyar Színházban, 1936-ban a Vígszínházban, a Royal Színházban és a Pesti Színházban játszott. 1939-ben és 1941-ben a Vígszínház, 1940-1941-ben a Magyar Színház, 1942-1944 között az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-végén elmenekült az országból. A bécsi Donausender rádió­ban vállalt szerepe miatt a népbíróság elítélte. Nyolc hónapot töltött börtönben, utána Nyáregyházán élt. 32 Lajtai Lajos (Bp., 1900. ápr. 13.-Bp., 1966. jan. 12.): zeneszerző. Első nemzetközi sikerét A régi nyár című zenés darabjával aratta. A nácizmus előretörése miatt 1935-ben Párizson keresztül Svédországba emigrált. A háborút követően rendszeresen hazalátogatott. 33 Békeffy István (Szeged, 1901. aug. 31.-Bp., 1977. jún. 9.): író. Katonai középiskolába járt, majd bölcsészetet tanult. Számos színművet, egyfelvonásost, operettlibrettót, filmforgatókönyvet írt. 1957-től 1971-ig külföl­dön élt és dolgozott. 34 Kolozsvári Borcsa Mihály (Kolozsvár, 1896. jún. 27.-Bp., 1946. dec. 6.): újságíró, szélsőjobboldali politi­kus. önkéntesként végigharcolta az első világháborút. 1920 után a Szózat című fajvédő lap munkatársa lett, később kinevezték a Magyar Távirati Iroda vidéki osztályának helyettes vezetőjévé. 1922-től a Debreceni Új- ság-Hajdúföld főszerkesztője. 1935-ben miniszteri tanácsosként a miniszterelnökség sajtóosztályára került. 1938-tól az Imrédy-kormány sajtóosztályát vezette. 1939 júniusában pedig az Országos Magyar Sajtókamara elnöke lett. A Sztójay-kormány idején 1944. április 15-én a kormányzó államtitkár-kormánybiztos hatás­körbe nevezte ki. 1944. június 16-án a budapesti német követség sajtóattaséjának társaságában könyvmeg­semmisítési szertartáson elnökölt; 120 zsidó származású magyar és 130 külföldi szerző művét zúzták be. A második világháború után mint háborús bűnöst kivégezték. 35 Beleznai Unger István (Szatmárnémeti, 1902. febr. 5.-Miskolc, 1963. okt. 14.): színész, rendező, szín­házigazgató. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el 1922-ben. Szinte egész életét vidéken töltötte. 1922-1924 között Debrecenben, 1924-1926 között Pozsonyban, 1929-1930-ban Újpesten, 1930- 1931-ben ismét Debrecenben, 1932-1933-ban Pécsett, 1933-1934-ben a Magyar Színházban, 1934-1935- ben Kecskeméten, 1935-1937 között Székesfehérvárott, 1937-től a Pódium Kabaréban játszott. 1939-től 1942-ig ún. cseretársulatot vezetett. 1942-től 1947-ig a debreceni Csokonai Színház élén állt. 1951-től 1961- ig Miskolcon, 1961-1963 között Békéscsabán volt színész és rendező. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom