Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Tolnay Andor színigazgató szerződése a székesfehérvári színházépület bérletére. Székesfehérvár, 1933. augusztus 4.
Tolnay Andor színigazgató szerződése a székesfehérvári színházépület bérletére Székesfehérvár, 1933. augusztus 4. Bérleti szerződés Mely egyrészről Székesfehérvár szab[ad] kirfályi] város mint bérbeadó képviseletében dr. Csitáry G. Emil polgármester, másrészről Tolnay Andor engedélyes színigazgató jelenleg budapesti (Nagymező u. 52.) lakos mint bérlő a jelenleg érvényben levő városi színházi szabályrendelet, úgy a törvényhatósági kisgyűlés 6225/1933 számú és a város polgármesterének 6560/1933 sz. véghatározata alapján következőképpen kötöttek: 1. Székesfehérvár szabjad] kirfályi] város a tulajdonát képező városi színháznak a színielőadások tartására szolgáló, vagyis a tulajdonképpeni színházi helyiségeket és ahhoz tartozó, eddig is a színigazgató által használt mellékhelyiségeket, valamint a város tulajdonát képező könyvtár, díszletek és kellékek használati jogát csupán magyar színielőadások tartására díjtalanul átengedi 1933. évi szeptember hó 1-jétől 1934 évi augusztus hó 31-éig terjedő egy évre Tolnay Andor engedélyes színigazgatónak, aki azokat bérbe veszi - megjegyezvén, hogy a színielőadásokat látogató közönség részére szolgáló ruhatár kezelése és a színházi bizottság által megállapítandó díjak szedése a színigazgató kizárólagos jogát képezi. Kötelezi magát bérlő arra, hogy a színészetre nézve Székesfehérvárral együvé tartozó városokban közös megegyezéssel megállapítandó sor- és időrendben színielőadásokat tart. Amennyiben bérlő színtársulata más városban működik, a színházat műkedvelők vagy mások részére jogosítva van a város polgármestere átengedni. Az ebből esetleg keletkező károkért az illető műkedvelő vagy más társaság felelős. 2. Köteles bérlő a színjátszások megkezdése előtti 8 napon belül a város óvadékpénztárába 1500 P[engő], azaz egyezerötszáz pengőt befizetni, amely összeg a jelen szerződés értelmében bérlőt terhelő összes kötelezettségek és az ezek teljesítésének elmulasztásából származható kártérítési követelések biztosítására, nemkülönben a közönség részéről előre befizetett bérleti és belépti díjak biztosítására óvadékul szolgál, takarékpénztárilag gyümöl- csöztetve a városi pénztárban kezeltetik, és a bérlet megszűntével csak az esetben fog bérlőnek visszaadatni, ha minden szerződési és esetleg felmerült kártérítési kötelezettségének eleget tett, ellen esetben a város tulajdona marad. 3. Bérlő köteles oly teljes létszámú dráma, vígjáték, operett és legalább 17 tagból álló, megfelelő beosztású zenekart tartani, amely a színházlátogató közönségnek a városi színházi bizottság útján megnyilvánuló műigényeinek kielégítésére képes leend. A karszemélyzetnek legalább 8 nő és 8 férfi tagból kell állani. Köteles minden egyes szerepkört megfelelő erővel betölteni, a társulat tagjainak kifogástalan összjátékot, gondos rendezést, kellő figyelmet, éber ellenőrzést biztosítani, és csak a közönség erkölcsi értékével egyező színdarabokat előadni, a 283
