Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
A vidéki színjátszás a két világháború között - Tolnay Andor színigazgató szerződése a székesfehérvári színházépület bérletére. Székesfehérvár, 1933. augusztus 4.
jó ízlésnek megfelelő játékmodor állandó betartásáról gondoskodni, és ügyelni arra, hogy a hazai szerzőknek a fővárosi színházak műsorán levő darabjai és klasszikái színművei arány- lagosan színre kerüljenek. Kötelezi magát bérlő hetenként egy köznapi estén minden vitán felül álló irodalmi értékű darab bemutatására. Amennyiben bérlő ezen most felsorolt kötelezettségeinek bármelyikét a városi színházi bizottságnak vagy tagjai többségének véleménye szerint megszegte, akkor ezen szerződés 19. pontjában biztosított színi segélytől vagy ennek egy részétől elesik. Bérlő a színházi bizottság ezen egyoldalú határozatának magát aláveti. A fent megszabott kötelezettségekkel szembehelyezkedő színdarab előadása akkor is maga után vonja a színházi segélyek megtagadását, ha azt Budapest székesfőváros valamelyik színháza színre is hozta. 4. A városi színházi bizottságnak jogában és kötelességében áll bérlőtől a bérlet kezdete előtt és a bérlet tartalma alatt is bármikor követelni, hogy társulatának azon tagjai helyett, akiket a városi színházi bizottság művészi szempontból alkalmasnak nem talál, alkalmasabb tagokat szerződtessen. Ezenfelül köteles bérlő színtársulatának névsorát a színházi bizottságnak bemutatni, hogy ennek módjában álljon az itteni színi idény megkezdése előtt a bérlő más tartózkodási helyén működő társulatát közvetlen megbírálni. A színházi bizottság ellenőrző bizottsági elnökének és tagjainak jogában áll a főpróbákon megjelenni, és amennyiben az ellenőrző tag az egyes jeleneteket vagy ezek előadásának módját akár erkölcsiség, akár jó ízlés szempontjából kifogásolja], köteles az igazgató azokat megváltoztatni vagy kihagyni. 5. Bérlőigazgató köteles a városi színházban folyó év november 1-jétől 1934. év március 31-éig terjedő időben egyfolytában legalább 45, azaz negyvenöt esti előadást tartani, és tartozik előadások változatos műsoráról gondoskodni. Jogában áll azonban bérlőnek a bérleti időtartam alatt ezen előadási napokon kívül más időben is és bármikor színjátékokat tartani. A fenti 45 esti előadást bérlő a város polgármester[e] által megállapítandó időpontban köteles megkezdeni és egyfolytában megtartani. 6. Bérlő az előbbi pontban említetteken kívül tarthat még vasár- és ünnepnapokon, továbbá köznapokon is leszállított helyárú délutáni előadásokat. 7. Bérlő tartozik a következő, vasárnappal kezdődő hétre szóló műsort mindenkor pénteken déli 12 óráig a városi színházi bizottság előadójának átadni. A műsor a bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nem változtatható meg. Köteles továbbá a színigazgató a bemutatott műsorban szereplő új darabok szövegét is a műsorral egyidejűleg átadni, és amennyiben az ellenőrző bizottság erkölcsi szempontból bármelyik színdarabot kifogásolná, köteles azt a bizottság utasítására a műsorról levenni. A színházi bizottság, illetve a bizottság elnöke a művészi és erkölcsi fok megóvása céljából az igazgatóval állandó érintkezésben lévén, az igazgató minden kifogást, amely az összjáték, rendezés, megfelelő kiállítás és fegyelem szempontjából felmerül, orvosolni, ellenkező esetben a 3. pontban foglalt jogkövetkezményeken felül jogában áll a bizottságnak az igazgatóra esetről-esetre 40 pengőig terjedő pénzbírságot kiróni, mely bírságpénz a színházi pénztárt illeti. Ezen bírság bérlő óvadékából levonható, bérlő pedig köteles az ekként csökkent óvadékot 8 nap alatt kiegészíteni. Ha ennek eleget nem tenne, az előadásokat nem folytathatja, és a város polgármestere a 8 nap elteltével az előadásokat betilthatja és megakadályozhatja. 8. Bérlő a kibérelt helyiségeket és a város tulajdonát képező felszerelést albérletbe vagy használatba másnak át nem adhatja, a kibérelt helyiségben táncvigalmat vagy egyéb mu284
