Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)

Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.

köttetésem volt a fiatal Szerb Antallal,17 aki irodalmárkodott és irodalmaskodott. Ő volt az irodalomtanárunk. Nagyon összebarátkoztunk, és nagyon szívélyes viszonyban folytattuk az életet addig, amíg én Magyarországon voltam. Gajdó Tamás - Úgy tudom, hogy a Rákosi-iskola növendékei a Király Színházban sta­tisztáltak, és itt tartották a vizsgaelőadásokat is. Békássy István - Igen, itt voltak a vizsgaelőadások, és néha a Magyar Színházban is. Erre nem emlékszem már pontosan. Gajdó Tamás - És arra emlékszik, hogy mint statiszták felléptek a Király Színházban? Békássy István - Arra emlékszem, hogy a Magyarban statisztáltam, ahol Törzs18 és Csortos19 mint riválisok játszották a főszerepeket. És valahányszor felment a függöny a szí­niiskolában, akkor rengeteg Törzzsel és rengeteg Csortossal lehetett találkozni a növendé­kek között, mert mindig utánoztunk valakit. Ha tehetséges voltál, akkor az utánzás lassan lekopott, és előtérbe került az egyéniség. Én egy darabig Csortos voltam, egy darabig Törzs voltam, néha, ha jól éreztem magam, Z. Molnár Lászlót20 is náthás hangon utánoztam. Azt hiszem, az érthető, hogy a növendék valakinek a hatása alá kerül, mert nincs még elég táma­sza arra, hogy az érzéseit önállóan ki tudja fejezni. 17 Szerb Antal (Bp., 1901. máj. l.-Balf, 1945. jan. 27.): irodalomtörténész, író, esszéista. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Grazban végezte, magyar-német-angol szakos tanár lett (1924). 1925-ben rövid ideig rende­ző a Belvárosi Színházban. 1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában tanított. 1929-1930-ban ösztöndíjasként Londonban töltött egy esztendőt. 1937-ben a szegedi egyetemen magántanár. A háború alatt többször behívták munkaszolgálatra. A holokauszt áldozata lett. 18 Törzs Jenő (Bp., 1887. ápr. 23.-Bp„ 1946. febr. 1.): színész. 1906-ban fejezte be tanulmányait a színiakadémi­án, a Thália Társaság tagja lett. 1907-től 1923 őszéig a Magyar Színházban, az 1923-1924-es évadban a Re­naissance Színházban, majd az évad végén, illetve az 1924-1925-ös évadban a Belvárosi Színházban játszott. 1925. szeptembertől novemberig a Vígszínház tagja. Ezután 1929 őszéig ismét az Izabella téri színházban játszott. Az 1929-1930-as évadtól három éven át a Vígszínházban lépett fel. 1932 őszétől 1940. szeptemberig újra a Magyar Színházban szerepelt. 1941-től 1945-ig zsidó származása miatt nem léphetett színpadra. 1945- ben a Nemzeti Színház szerződtette. 19 Csortos Gyula (Munkács, 1883. márc. 3.-Bp., 1945. aug. 1.): színész. 1903-ban elvégezte a színiakadé­miát. 1904-1905-ben Debrecenben, 1905-1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház- Vígoperához került. 1908-ban a Magyar Színházhoz szerződött. 1910-1912-ben a Vígszínházban, majd 1914-ig ismét a Magyar Színházban játszott. 1914-1922-ben a Vígszínház, 1922-1923-ban a Renaissance Színház, 1924-1927-ben a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett. 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935-1945 között volt a tagja. Ebben az időszakban a főváros szinte valamennyi színházában vállalt egy-egy szerepet. A háború végére cukorbetegsége súlyosbo­dott, de 1945-ben Csehov Medve című egyfelvonásosában még fellépett a Nemzetiben. 20 Molnár László, Z. (Zombor, 1883. jún. 23.-Bp., 1956. nov. 1.): színész. A Színművészeti Akadémián 1904- ben szerzett oklevelet. Pályáját a Király Színházban kezdte, majd a Magyar Színház tagja lett, ahol - kisebb megszakításokkal - 1941-ig működött. A zsidótörvények miatt csak a második világháború után léphetett ismét színpadra. 1945-1946-ban a Művész Színházban, a Vígszínházban, 1946-ban a Magyar Színházban, 1947-ben a Medgyaszay Színházban lépett színpadra. 1946-1947-ben, 1948-1949-ben a Vígszínház, 1949- 1956 között a Nemzeti Színház tagja volt. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom