Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.
Miután én Pallay Annánál balettot tanultam, egy vizsgaelőadáson táncoltam is. Ennek a következménye az lett, hogy Szidi néni magához hivatott, és azt mondta: Fiam, neked úgy jár a lábad, mint a motolla! Attól fogva én voltam a Motolla Pista a Rákosi-iskolában. Gajdó Tamás - Miután elvégezte Rákosi Szidi iskoláját, hol kezdődött pályafutása? Békássy István - Leszerződtem gyakorlatos színésznek a Városi Színházba. Ha jól emlékszem hatvan vagy nyolcvan pengőt kaptam egy hónapban, ami nagyon tekintélyes összeg volt ahhoz, hogy pikkológyerek legyek, de nem volt elég tekintélyes ahhoz, hogy színész legyek. Viszont olyan szerencsém volt, hogy Huszita Jenő Hajtóvadászat című operettjében,21 mely orosz miliőben játszódott, a harmadik felvonás elején tizenegy lánnyal táncoltam. Ennek a története röviden az, hogy a Városi Színház belső részén, a folyosókon visszhangzott minden. Én anélkül, hogy hallgatóztam volna, végighallgattam Sebestyén Géza22 és Sebestyén Dezső23 diskurzusát, mely arról szólt, hogy mégis csak szerződtetni kell a Baklanovokat, mert az orosz táncot nem lehet kihagyni. Az orosz táncosok a Rákóczi úti Tabarin mulatóban léptek fel, és óriási összeget kértek egy hónapra. Miután én ezt a diskurzust végighallgattam a visszhangon keresztül, fölmentem az irodába, és azt mondtam: Tessék engem meghallgatni. Én ballettet tanultam. Tessék engem megnézni, én hajlandó vagyok egy táncot betanulni és bemutatni, megtakaríthatják ezt a hatalmas összeget. (Nem tudom pontosan ma már, hogy mennyi, de nagyon nagy összeg volt a körülményekhez képest.) Megnéztek, s én lettem az orosz táncos. A premier után (1926. október 22.) a tekintélyes kritikus, Béldi Izor azt írta,24 hogy egy magyar Nyizsinszkij, Békássy István oroszul táncolt. Ez volt a karrierem kezdete, és attól fogva én táncos siheder szerepeket kaptam a Városi Színházban. Két év múlva, 1929-ben leszerződtetett a Vígszínház, és akkor a papa már azt mondta: fiam, a vígszínházi színész. Főszerepet játszottam egy angol vígjátékban, St. John Greer Erviné Az 21 Az operettet 1926. október 22-én a Városi Színházban Lóránth Vilmos rendezésében mutatták be. 22 Sebestyén Géza (Kurd, 1878. febr. ll.-Bp„ 1936. ápr. 2.): színész, színházigazgató. Sebestyén Dezső bátyja. A Színművészeti Akadémián 1899-ben szerzett oklevelet. Pályáját a pécsi (1899-1900), a budai és temesvári (1900-1902), a debreceni (1902-1905) társulatban kezdte. 1905-1909-ben a kolozsvári Nemzeti Színház, 1909-1915-ben a Magyar Színház tagja. Vendégként a Nemzeti Színházban (1908) és a Király Színházban (1914) is fellépett. 1915-től a buda-temesvári, 1920-tól a buda-miskolci társulat színésze és igazgatója. 1924-1931 között a Városi Színházat, 1924-1936 között a Budai Színkört irányította. 23 Sebestyén Dezső (Bp„ 1895. aug. 15.-Bp., 1974. jún. 25.): színházigazgató. Sebestyén Géza öccse. - Pályáját 1921-ben bátyja, Sebestyén Géza miskolci társulatában titkárként kezdte. Ezt követően Budapesten a Városi Színház helyettes igazgatója (1925-1930), majd igazgatója (1930-1931), a Fővárosi Operettszínház direktora (1931-1933, 1934-1935). Anyagi helyzetének romlása miatt visszavonulásra kényszerült. Csak két évtized múlva tért vissza a színházi életbe: 1950-től a Vidám Színház, 1951-től a Vidám Színpad, 1956-1964 között a József Attila Színház gazdasági igazgatójaként dolgozott. 24 Béldi Izor; eredetileg Goldstein József, dr. (Pest, 1867. ápr. 23.-Bp., 1926. nov. 11.): ügyvéd, újságíró, zenekritikus, zeneszerző. Ügyvédi családból származott, 1891-ben ő is irodát nyitott Budapesten. Évtizedeken át a Pesti Hírlap színikritikusa volt. Békássy Istvánról kritikájában egészen pontosan ezt írta: „Egy orosz tánc bravúros ellejtésével feltűnt a fiatal Békássy István; ha szorgalmas lesz, és alaposan tanul, talán idővel még afféle magyar - Nisinszky [sic!] is lehet belőle.” (Pesti Hírlap, 1926. október 23.) 24
