Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Intézménytörténet - Németh Antal továbbítja a Nemzeti Színház tagjainak a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét. Budapest, 1940. július 5.
Németh Antal továbbítja a Nemzeti Színház tagjainak a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét Budapest, 1940. július 5. A Nemzeti Színház igazgatója a M[agyar] Kir[ályi] Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól a mai napon az alábbi, 18060/1940/III. 2. ü. o. számú rendeletet kapta: Méltóságos dr. Németh Antal úrnak, a Nemzeti Színház igazgatója Budapest Mint általában minden évben, úgy a mostani színházi évad végén is egymás után érkeznek hozzám közvetlenül beadott kérelmek, amelyekben a Nemzeti Színház egyes tagjai főleg nagyobb fizetésre irányuló igényeket jelentenek be, illetőleg kérik, hogy ilyenfajta óhajaikat támogassam. Részben a sok csalódás elkerülése végett, részben pedig azért, hogy a tagok tisztában legyenek az ilyenfajta kérések körüli igazi helyzettel, szíveskedjék megfelelő módon a színház összes tagjainak figyelmét az alább körvonalazott álláspontomra felhívni. Anélkül, hogy személy szerint akarnék kritikát gyakorolni az egyes tagok működése felett, reá kell mutatnom arra, hogy az ilyen követeléseket igen sok esetben néhány kezdeti sikernél egyéb nem indokolja. Az ilyen, sokszor kis jelentőségű sikerek legfeljebb csak arra adnak alapot, hogy utána több bizalommal nézhessünk az illetők fejlődése elé, és jogosabban remélhessük, hogy szép képességeiket és mesterségüket továbbfejlesztve, majd értékes tagjai lesznek az együttesnek. A követelések másik része olyanok részéről jelentkezik, akik már kétségtelenül bevált értékei a Nemzeti Színháznak, s akiknek művészi teljesítménye valóban jelentős tényező abban, hogy a Nemzeti Színház mai jó hírét és tekintélyét megszerezte. Senki sem tagadhatja, hogy ezek a művészek a polgári jólét eszközeit tisztes mennyiségben megkapták a Nemzeti Színház szolgálatáért, és ha a Nemzeti Színház anyagi megerősödéséből tovább is részt kérnek, akkor is kérdés, hogy vajon indokolt-e, hogy a mai nehéz időket lássák a további anyagi erősödés megfelelő időpontjának és arra alkalmasnak, hogy egyre kivételesebb pozíciót kívánjanak a színháznál. A színház egyetlen tagjának sem szabad elfelejtenie, hogy manapság, amikor a magán- színházak tagjai oly nehéz küzdelmet folytatnak a kenyérért, az állami színházak tagjai nemcsak nyugodt megélhetést, hanem sok esetben az ország pénzügyi helyzetéhez viszonyítva kivételes anyagi ellenértéket kapnak működésükért. A művészvilág tekintélyes részétől nem kívánnak hősi áldozatot, sőt még azt sem, hogy a lemondás erényét különösebb mértékben gyakorolja. Kultúrszolgálatukat egyenlőnek értékelik a honvédelem fontos szolgálatai238
