Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.
Békássy István1 vallomása pályájáról Leányfalu, 1990. október 18. Gajdó Tamás - Egy dátummal kell kezdenünk ezt a beszélgetést, az ön születési dátumával. Békássy István - 1907. Mit mondjak még? Február 10. Debrecen és Nyíregyháza között. Talán ott kellene kezdeni, hogyan lettem én ripacs. Pesten a Koronaherceg utca2 3. szám alatt lévő Fodor vívóiskolába kerültem ötéves koromban. Elkezdtem vívni, mert az apám kitűnő vívó volt,3 és nagyszerűen tudott célba lőni, szerette a sportot, és azt mondta, hogy 1 Békássy István; Békási (Nyíregyháza, 1907. febr. 10.-Bp., 1995. okt. 30.): színész. Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, 1925-ben az újpesti színházban kezdte pályáját. 1927-1929-ben a Városi Színház, 1929- 1930-ban a Vígszínház, 1930-1931-ben és 1933-1934-ben a Király Színház, 1931-1933-ban a Fővárosi Operettszínház, 1935-1936-ban a Kamara Színház, 1936-1937-ben a Művész Színház tagja. 1937-ben a Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár Hollywoodba szerződtette. 1941-ben New Yorkban a magyar nyelven játszó Fészek Színház igazgatója és színésze volt. Az 1940-es évektől vezető amerikai társulatokban szerepelt, 1947-ben fellépett a Broadway-n. Számos amerikai film- és tévészereplése mellett mindvégig színésze, rendezője volt magyar előadásoknak. 1980 körül Magyarországra költözött. Békássy pályafutása nem szokványos, néhány fordulópontja mégis ismerős a magyar művésztársadalom életéből. Nem meglepő, hogy a színész a könnyű műfajokban - operett, zenés vígjáték, kabaré - aratott sikerei ellenére komoly feladatra készül. Ezt a törekvését azonban nehezen tudta volna érvényesíteni Bárdos Artúr nélkül, aki szenvedélyesen kereste a magyar színház élet megújításának lehetőségeit. Bárdos drámai feladatokkal bízta meg a fiatal, ambiciózus művészt, aki így eljátszhatta a Művész Színházban 1936-ban Dudgeon Richárd szerepét George Bemard Shaw Az ördög cimborája című művében. Karinthy Frigyes véleménye szerint: „mintha erre született volna”. Az író a Színházi Élet olvasóinak számolt be az előadásról, s a szereplőket értékelve ezt írta: „Békássy játssza az ördögfiókát, eleinte lámpalázasan - első nagy drámai szerepe -, de egyre jobb lesz, különösen, mikor szembekerül primadonnapartnerével, Bulla Elmával, aki a lelkész felesége.” (Karinthy Frigyes: Egy úr frakkban és vörös szakádban vagy: Az ördög cimborája. Színházi Élet, 1936/48,18.) 2 A mai Petőfi Sándor utca. 3 Békási Jenő (Székesfehérvár, 1880. aug. 17.-Bp., 1947. okt.?): újságíró. Négy középiskolai és két felső kereskedelmi iskolai osztályt végzett. Pályáját rendőri riporterként kezdte: 1898-1899 között a Függetlenség, 1899-1902 között a Magyarország című lap szerkesztőségében dolgozott. 1902-1903-ban a Szegedi Napló segédszerkesztője, 1903-1907 között a Debrecen felelős szerkesztője volt. 1906-ban az Alföldi Közgazdasági Lapokat is szerkesztette. 1907-1911 között a miniszterelnökségi sajtóosztály szerződéses sajtótudósítója, 1911-1924 között vidéki napilapok budapesti tudósítója; 1924-1928 között A Mai Nap helyettes szerkesztője, 1930-tól a Budapest időszaki lap szerkesztője és kiadója volt. 1936. márciusban megindította a Cukorbetegek Lapját. 19
