Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Színház és társadalom - Békássy István vallomása pályájáról. Leányfalu, 1990. október 18.
ennek a kötöknek, ha már fiú lett, sportolni kell. A Fodor4 iskolába jártam, és a riválisomat Petschauer Attilának hívták. Briliánsán vívott, és később olimpiai bajnok lett. Ő Santellihez5 járt. Santelli és a Fodor iskola természetesen konkurensek voltak, és mi borzasztóan büszkék voltunk, hogy fodorosok vagyunk, és ők borzasztó büszkék voltak, hogy a Santellihez jártak. Volt egy vívómesterem, akit az 1918-as statárium alatt, az első világháború végén agyonlőttek. Amikor ezt megtudtam, a vívópózom, ami annyit jelent, hogy a két lábfej kifelé áll - egyik pillanatról a másikra befelé fordult, és csámpás lettem. Ennek a csámpásságnak az lett a következménye, hogy az apám kétségbe esve elvitt engem egy Preissig doktor nevű egyetemi tanárhoz, és azt mondta, hogy ez a kötök megőrült, csámpás, nem tudom, hogy mit csináljak vele, félek, hogy nyomorék lesz. Preissig velem rengeteget foglalkozott, és a végén kijelentette, hogy a csámpásságom pszichológiai következménye valaminek. Mi történt ezzel a gyerekkel? Kiderült, hogy így gyászoltam a vívómesteremet. Egy nap édesapám azt mondta: Beszélgettem Pallay Annával,6 aki az Operaház prímabalerinája volt, és aki balettiskolát vezetett, oda fogsz járni balettet tanulni. Nagyon meg voltam sértve, hiszen a balett a nőiességre asszociál, és én akkor nagyon férfiasnak éreztem magam. Voltam hét vagy nyolc éves. A cél az volt, hogy kifelé álljon a lábam, ne befele. Ennek a következménye természetesen az lett, hogy matinékra jártam a Vigadóba, balett-táncokat néztem, koncerteket látogattam, színházba jártam - és megszerettem a színházat. Egy délután a Városligetben a Feld Színházban láttam egy gyerekelőadást. Megismerkedtem Feld Rózsival,7 8 aki a gyerekelőadásoknak volt az igazgatónője és a színház tulajdonosának a lánya. Addig diskuráltam vele - a valóság az, hogy tudat alatt én flörtöltem a gondolattal, hogy ripacs leszek -, amíg kaptam egy szerepet. A ragyogó herceg voltam a ma már nem tudom, hogy miben. Ezt nem mondhattam meg otthon, mert nekem elég elfoglaltságom volt, hogy meg ne bukjam a suliban, mert nagyon rossz tanuló voltam. Gajdó Tamás - Melyik iskolában? 4 Fodor Károly (Nagykőrös, 1856. febr. 5.-Párizs, 1927. márc. 9.): vívómester, újságíró. Miután jogi tanulmányait befejezte, 1896-ban vívóiskolát alapított Budapesten, ahol gyermekeket is tanított. 1899-től haláláig az Országos Színművészeti Akadémia vívástanára volt. 1903-ban indította útjára a Nemzeti Sport című napilapot. 5 Santelli, Italo (Cariqueno, 1866. aug. 15.-Bp., 1945. febr. 8.): olasz vívómester. 1896-ban megnyerte a millenniumi vívóversenyt Budapesten, és meghívták a Magyar Atlétikai Klubba vívómesternek. Három évtizeden keresztül oktatta a magyar vívósport legtehetségesebb alakjait: Gerevich Aladárt, Petschauer Attilát és Gerde Oszkárt, akik olimpiai bajnokok lettek. 6 Pallay Anna (Szeged, 1890. máj. 24.-Bp., 1970. ápr. 4.): táncosnő, balettmester. 1902-1905 között Guerra Miklós tanítványa. 1907-től 1919-ig volt az Operaház tagja. Ezután a húszas évek közepéig Európában és Amerikában turnézott. 1918-ban tánciskolát nyitott Budapesten. 7 Feld Rózsi - Feld Zsigmond leánya. 1907-ben kislányként fellépett apja gyermekszínházának előadásain. 1908. november 6-án Gaál Mózes nagy sikerrel felújított, látványos mesejátékának, a János vitéznek címszerepét játszotta. Tetszésben részesült „kedves dalolása és csapongó játéka” 1919-ben Rákosi Szidi színésziskoláját látogatta. Az 1920-as években gyermekszínházat vezetett, az 1930-as években táncintézetet nyitott, növendékeivel gyakran rendezett nyilvános előadásokat. 8 A Szász-féle magán elemi fiú- és leányiskolát Szász Irén igazgató vezette, 1911-ben az Andrássy út 81. szám alatt, 1912-ben az Izabella utca 46. szám alatt működött. 20
