Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A népbíróság ítélete Fedák Sári népellenes bűntettében. Budapest, 1946. április 3.
a rádió szolgálatába nem politikai okokból lépett, hanem megélhetésének biztosítása céljából, a politikai műsorban nem is szerepelt, hanem csak a művészeti előadásokban. Vádlottnak ezen védekezésével szemben a népbíróság nem vitás tényként szögezi le, hogy a Donausender keretein belül működő Magyar Rádió minden megnyilvánulása a német célok szolgálatába szegődött nyilas propagandát szolgálta. Ezt igazolja az is, hogy a műsort német SS-katonák ellenőrizték, akik a megállapított műsortól való legkisebb eltérés esetében is az adást kikapcsolhatták. Ennek következtében kétségtelen az is, ami különben a tárgyaláson felmerült adatok, főként pedig Lövik Károly7 tanú vallomása alapján is bizonyítást nyert, hogy az úgynevezett művészi műsor is a fasiszta propaganda szolgálatában állott, és így vádlott itteni szereplésével olyan tevékenységet fejtett ki, amely a fasiszta irányzatok elterjesztésére alkalmas volt. Vádlott a bizonyítást nyert cselekményei által, gyülekezet előtt elmondott beszédeiben és a rádió útján olyan, állandó jellegű és folyamatos tevékenységet fejtett ki, amely alkalmas volt arra, hogy a fasiszta és a demokráciaellenes irányzatok elterjesztése és megerősítése végett vagy a faji és felekezeti gyűlölet felkeltése, illetve ébrentartása céljára a közfelfogást jelentős mértékben befolyásolja, és az országra káros irányba terelje. Vádlottnak ezen cselekménye kimeríti a törvényerőre emelt Nbr. 15. §. 4. pjontjban meghatározott népellenes bűntett tényálladéki elemeit, ennek következtében vádlottat - büntethetőséget vagy beszámíthatóságot kizáró okok hiányában - fenti bűntettben bűnösnek kellett kimondani, és őt megfelelő büntetéssel kellett sújtani. A büntetés kiszabásánál a népbíróság enyhítő körülményként mérlegelte vádlott büntetlen előéletét, idős korát, azt a körülményt, hogy a felmerült adatok szerint az üldözések alatt több zsidó származású embert, valamint baloldali politikai felfogásuk miatt üldözöttet támogatott;8 azt a körülményt, hogy csaknem fél évszázados, sikerekben gazdag színészi pályája alatt a magyar színházi kultúrát gazdagította, és külföldön is sikert és elismerést szerzett a magyar névnek. Végül azt a körülményt, hogy mint kiöregedett színésznő nem tudván belenyugodni abba, hogy tovább nem szerepelhet, bármilyen politikai küzdelmek és körülmények között is színpadra és szereplési lehetőségre volt szüksége, mely indító oknak nagy szerepe volt abban, hogy ő a nyilasokhoz csatlakozott. Ezzel szemben súlyosbító körülményként mérlegelte a népbíróság azt, hogy vádlott akkor szegődött erőteljesebben a fasiszta propaganda szolgálatába, amikor az ország nagyobb része már hadszíntér volt, s amikor neki nagyobb intelligenciájánál fogva az eseményekkel teljesen tisztában kellett volna lennie, és félre kellett volna állania. Ezen körülmények mérlegelésével a népbíróság figyelemmel az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékos voltára úgy találta, hogy a vádlott által elkövetett bűncselek7 Lövik Károly (Bp., 1899. szeptember 8.-?): Lövik Károly hírlapíró és Somló Emma színésznő fia. Baloldali lapoknál kezdte pályáját, 1940-től a Pest című napilap segédszerkesztőjeként kiszolgálta a sajtókamara törekvéseit. A német követség fizetett besúgója lett, a bécsi Donausender Rádió munkatársaként propaganda-előadásokat tartott. Szerepelt a magyar háborús bűnösök II. listáján. 8 A tárgyaláson elhangzott, hogy Fedák több üldözött személyt kihozatott a gettóból, sokat fáradozott Básti Lajos és Békeffi László mentesítésén. Somló István, Smolka János és Básti Lajos erről tanúskodó leveleit fel is olvasták. 212
