Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A népbíróság ítélete Fedák Sári népellenes bűntettében. Budapest, 1946. április 3.
ményre a törvényerőre emelt Nbr. 16. §-ában meghatározott legkisebb büntetési tétel aránytalanul súlyos lenne, ezért vádlottal szemben az 5. §. V. bek[ezdés]t alkalmazta, és büntetését az ítélet rendelkező részében meghatározott tartamú börtönben állapította meg, mint amely büntetés vádlott alanyi bűnösségi fokával és cselekményeinek tárgyi súlyával arányban állott. A népügyészség a mai tárgyaláson a soproni színpadi szereplése, valamint a Donausen- der keretén belül működő nyilas rádióban való fellépései miatt a törvényerőre emelt Nbr. 13. §. 1. p[ont]ban meghatározott háborús bűntett címén; a frontszínház tagjai és a német katonák előtt tett antiszemita kijelentései miatt pedig a 7. § 4. p[ont]ban meghatározott népellenes bűntett címén emelt vádat vádlott ellen azért, mert ezáltal vádlott gyülekezet előtt elmondott beszédében és a rádió útján a háború fokozottabb mértékben való folytatására izgatott, illetőleg kényszerű szükség nélkül a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött. A népbíróság megítélése szerint azonban a bizonyítást nyert tényállás alapján vádlott cselekvőségeiről nem állapítható meg, hogy ő olyan ténykedést fejtett ki, amely alkalmas lett volna a háború fokozottabb mértékben való folytatására irányuló izgatásra. A német tisztek és néhány színésztársa előtt tett antiszemita kijelentést [sic!], pedig önmagában a hírverés tényálladékát nem meríti ki. Ezzel szemben ezek a cselekmények a maguk folyamatosságában egy-egy részcselekményét képezik vádlottnak huzamos időn át tartott, és ezért állandó jellegű, a fasiszta irányzatok elterjesztésére irányuló ténykedéseinek, és ezért a népbíróság vádlott cselekvőségét a 15. § 4. p[ont]ban meghatározott népellenes bűntett szerint minősítette. A népügyészség végül a 17. § 4. p[ont]ban meghatározott népellenes bűntett miatt emelt vád kapcsán azzal is vádolta Fedák Sári vádlottat, hogy Beregszász visszacsatolása után egy főispáni vacsorán Hitlert magasztalta mint a magyarság jótevőjét. Békefi [sic!] Lászlónénak közelebbről meg nem határozható időben azt a kijelentést tette, ha az oroszok bejönnek, jó lesz az országnak, hogy Gábor Andor fehér lovon fog bejönni? Ugyancsak Békefi Lászlóné előtt a német megszálláskor azt a kijelentést tette az öltözőben, hogy ez életének legszebb napja, és sírva fakadt a boldogságtól. Vádlott a mai tárgyaláson ezen cselekmények elkövetését, illetve a vád tárgyává tett kijelentések megtételét tagadta. Tagadásával szemben Békefi Lászlóné tanú nyomozati vallomása szolgál terhelő adatként. Tekintettel azonban arra, hogy Békefi Lászlóné tanúvallomását Kovács Józsefné és özv[egy] Szilágyi Lászlóné9 tanúk a népbíróság előtt tett vallomásukban megcáfol9 Szilágyi Lászlóné Papp Margit (Szolnok, 1894. nov. 10.-Bp., 1979): színésznő. A színpadon Papp Manci néven szerepelt. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el. 1917-től 1920-ig Sebestyén Géza társulatában, 1921— 1924 között a Várszínházban játszott. Ezt követően csak alkalmanként lépett fel, majd visszavonult. A vallomásában a következő történetet adta elő: „Egy alkalommal éppen vádlott lakásán voltam, éppen vele szemben ültem. Telefonon egy nő kereste, és beszélgetés közben vádlott nevetni kezdett. A beszélgetés után megkérdezte vádlottól, hogy miért nevetett, erre kacagva azt válaszolta, hogy a hölgy, akivel beszélt, azt mondta, hogy ha bejönnek az oroszok, Gábor Andor fehér lovon fog bejönni. Majdnem mindennap együtt voltam a vádlottal, de német tisztet egyetlen egy alkalommal sem találtam a lakásán. Pezsgés vacsorákról nem tudok.” (Nb. V. 957/1946/2. Jegyzőkönyv. Készült a [...] a Fedák Sári ellen indított bűnügyben a Budapesti Népbíróságon, Budapesten 1946. április hó 3. napján megtartott nyilvános tárgyaláson. Gépirat. Budapest Főváros Levéltára, 12-13. HU BFL - XXV.l.a - 957 - 1946.) 213
