Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
megcsinálni. Úgy tudom, hogy a hó vége felé ő Pestre jön egy koncertet dirigálni,7 és akkor személyesen is beszélhetünk vele. Legjobb lesz a lakására írni, legalábbis ő engem így informált, amikor Pesten volt. Annak címe: Wien, XIX., Hackhofer Gasse 18. Amikor utoljára Nálad voltam, beszéltünk arról a darabról, amit Hudson attasé írt, és amit Nágel juttatott el hozzánk.8 Felvitted magaddal azt a Kékesre? Ildomos volna választ adni nekik,9 és ha elolvastad, írj róla pár szót. A darab állítólag Prágában már színre került az annektálás előtt,10 sőt, a Josephstädter Theater is elfogadta előadásra. Persze, ezek nem hiteles adatok. Egyéb közölnivalóm momentán nincs, minthogy lelkedre akarom kötni, hogy pihenj, és szánjad ezt a kis időt egészséged teljes helyreállítására. Édesanyádnak kézcsók, Téged pedig igaz barátsággal ölellek: [Imre] OSZK SZT Irattár 374, kronológia A XIV. René című darabot Zágon István írta Harsányi Zsolt René című regényéből, melyet 1927-ben folytatásokban közölt az Új Idők című hetilap; 1931-ben Életre-halálra René címmel a Franklin Kiadó gondozásában jelent meg. Hevesi Sándor kérésére állítólag már 1931-ben elkészítette Harsányi a színpadi változatot, akkor azonban nem mutatta be a Nemzeti Színház. 5 Lehár Ferenc (Komárom, 1870. ápr. 30.-Bad Ischl, 1948. okt. 24.): zeneszerző. Igazi sikereit operettszerzőként aratta. 1905-ben első bécsi operettje, A víg özvegy hozta meg számára a népszerűséget. Zenéje azt a jellegzetes bécsi frivolitást és derűt sugározza, amely a Monarchia fővárosát a századfordulón jellemezte. 6 értesít, tudósít 7 1940. április első napjaiban „Lehár-díszhangversenyt rendezett a kormányzó védnöksége alatt a Közgazdász Segítő Egyesület. A világhírű operettszerző személyesen vett részt ezen az április 30-ával közeledő 70. születésnapja alkalmából megtartott ünnepi esten, és friss lendülettel maga vezényelte a Budapesti Hangverseny- zenekart” - tudósított Jemnitz Sándor 1940. április 3-án a Népszavában. Lehár nem vállalta a munkát, ezért Eisemann Mihály írt zenét a XIV. René című színjátékhoz. 8 Nágel Lajos dr.; Nemes Lajos (Igló, 1908. ápr. l.-Genf, 1997. szept. 17.): könyvkiadó. Orvostudományi, majd bölcsészettudományi tanulmányokat végzett Budapesten. 1931-ben doktorált. Életrajza szerint 1939 után Franciaországban élt. A Vígszínház irattárában lévő 1938-1941 között kelt levelei nem erre utalnak. Csak 1942. januárban írt Nizzából; 1942. októberben pedig - egészségi állapota miatt! - Roquebrune- Cap-Martínból jelentkezett. A Vígszínházzal nem szakadt meg a kapcsolata; megbízottai: Makray Pál és Makray Pálné intézték az ügyeket. Nágel 1940. március 4-én küldte el Roboz Imrének Lynton Hudson és Edmond Deland Hotel Sylvia Dunn című darabját. Nágel ekkor arról is tájékoztatta Robozt, hogy Hudson, az angol követség attaséja 1940 elején érkezett Magyarországra. 9 A Vígszínház lekötötte a darabot, melyet a Pesti Színházban szerettek volna színre vinni. Ott először a Pódium vendégjátéka (1940. április—1941. április) akadályozta a munkát, majd átmenetileg a Nemzeti Színház szerezte meg a helyiséget. 1942-ben angol darabot már nem lehetett műsorra tűzni. Nágel Lajos időről időre szóba hozta a vígjáték bemutatásának lehetőségét, ő a főszerepben Tolnay Klárit képzelte el. 10 A Hotel Sylvia Dunnt Csehszlovákia 1939. március 15-én kezdődő német megszállása előtt, 1938. szeptember 3-án mutatta be a prágai Neues Deutsches Theater. 167
