Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - „Harsányi Zsolt belép a Vígszínház igazgatóságába...” Roboz Imre és Harsányi Zsolt levelezése, 1938-1941
Roboz Imre levele Harsányi Zsoltnak [Budapest,] 1939. aug[usztus] 4. Kedves Zsoltom, megkaptam és köszönöm Pestre írt leveledet, amit két nap előtt hazaérkezve kézhez kaptam. Csak itt értesültem róla, hogy Gábor továbbította hozzád1 Cselle úr kérését, hogy a másodiki választmányi ülésre gyere haza. Percig nem volt kétségem az iránt, hogy eszedbe sem fog jutni ilyesmit csinálni, de ezt én Csellének már két hét előtt megmondtam. Az eredményeket tudod nyilván,2 mert beküldettem neked a lapkivágásokat. Bródy Pali engedélykérését nem javasolta a kamara.3 A polgármester a jövő héten fog ügyükben dönteni. A mi dolgunk természetesen rendben van, illetve lesz. Zilahy tegnap közölte, hogy 15-ére átadja a kész darabot. Hunyady már a harmadik felvonásban van. Csathó is azt mondja, hogy erősen dolgozik. Nála ezt alá kell húzni, mert nála a munka nehezen mérhető, lassú folyamatot jelent. Nadányi eddig nem jelentkezett.4 1 Gábor Dezső (Bp., 1890. aug. 10.-?): színházi titkár. Bárdos Artúr 1917-ben az Andrássy úti Színházhoz, majd a Belvárosi Színházhoz szerződtette. 1925-től a Magyar Színház, 1929-től a Vígszínház titkára volt. 1936-ban főtitkárrá nevezték ki. 1939. szeptemberben azt írták az újságok, hogy főpénztáros lett, helyére Gerster István érkezett. Gábor Dezső 1939. augusztus 27-én küldte el Harsányi Zsoltnak a kamara választmányi ülésére szóló meghívót: „Cselle főtitkár úr szerint nagyon fontos volna, hogy Igazgató úr, a szóban forgó értekezleten jelen legyen, mert ez az ülés fogja a jövő évi színházi koncessziók odaítélésére vonatkozó döntést meghozni, illetve ezen az ülésen fogják a színházak a főváros polgármestere által hozzájuk áttett játszási engedélyek javaslatait meghozni.” A levél másolata: OSZK SZT Irattár 374, kronológia. Gábor ugyanezen a napon Roboznak is írt; arra kérte, hogy bírja rá Harsányit, hogy hazajöjjön az ülésre. (OSZK SZT Irattár 374, kronológia) 2 „[...] a színháznyitásokra vonatkozó kérvényeket a polgármester véleményezés végett a Színművészeti Kamarához tette át. Ez nem annyit jelent, hogy a kamara dönti el végérvényesen, melyik színház nyílhatik meg, és melyik nem, hanem csak azt jelenti, hogy a kamara melyik színház nyitási engedélyét javasolja, és melyikét nem. A döntés a javaslattétel tárgyában a keddi választmányi ülésen megtörtént” - tudósította 1939. augusztus 3-án olvasóit a Népszava. 3 Bródy Pál (Ungvár, 1898. dec. 13.-Bp., 1978. máj. 23.): színházigazgató, rendező, dramaturg. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán végzett. 1922-ben a Vígszínház dramaturgja, 1923-1926 között főrendezője volt. 1929-től a Belvárosi Színházban, 1932-től 1939-ig a Magyar Színházban, 1937-1939 között az Andrássy Színházban mint dramaturg, főrendező és társigazgató működött. 1939-1942 között a háttérből még irányította volt színházát. 1942-ben visszavonult. 4 Nadányi Zoltán (Feketegyörös, 1892. okt. 8.-Bp., 1955. febr. 2.): költő, író, műfordító. Az Est három héttel később, 1939. augusztus 23-án megírta, hogy Nadányi Zoltán Ámokfutók címmel háromfelvonásos darabot ír a Vígszínháznak. A cikkből kiderül, hogy Nadányi ekkor még egy sort sem írt; csak a fejében volt meg a dráma. 161
