Csiszár Mirella: Színháztörténet nagyítóval. Források a magyar színjátszás történetének tanulmányozásához, 1920-1949 (Budapest, 2018)
Politika és színház - A Nemzeti Színház válsága és Hevesi Sándor leváltása, 1931-1932
3. A szegedi Magyar Passió8 szabadtéri előadását a betegágyból kikelve, 38 fokos lázzal, a legfárasztóbb próbákkal rendeztem, s én voltam az egyetlen közreműködő, aki mindennemű tiszteletdíjáról lemondott. 4. A kecskeméti Bánk bán előadását is én rendeztem, ugyanekkor két különböző előadást tartottam Katonáról, szintén tiszteletdíj nélkül.9 5. A parlamenti vita előtt és után a sajtóban állandóan felmerült, hogy mert Az ember tragédiája 1923 óta az én színre alkalmazásomban megy, tehát a tantiéme-eket én veszem fel érte. Ezzel szemben le kell szögeznem a tényt, hogy Az ember tragédiája színpadi átdolgozása és színre alkalmazása valóban teljesen az én munkám, s úgyszólván mindenben eltér Paulayétól, hiszen az utolsó negyven év alatt a színpadi rendezés s a közönség is olyan mély változáson ment keresztül, hogy az 1883-ból való berendezés ma már semmiféleképpen nem volna alkalmas. E darab után ma is Paulay Ede özvegye kapja a szerzői tantiémeket, s én Az ember tragédiájával kapcsolatban soha egy fillér tiszteletdíjat vagy százalékot nem kaptam. Meg kell jegyeznem, hogy klasszikus munkák színre alkalmazása mindenütt a világon külön díjazással jár, s Paulay Ede Az ember tragédiájának premierje után, saját naplója szerint 1500 forint honoráriumot kapott. 6. Hogy a Nemzeti Színház Shakespeare-, Moliére-, Ibsen- és Herczeg-ciklusait én rendeztem, ez természetes, a közönség ezt joggal elvárta attól az igazgatótól, aki direkciója előtt a Szentivánéji álmot és a Vihart rendezte. A kérdésnek azonban erős anyagi oldala is van. Amelyre éppen a teljes igazság feltárása végett kénytelen vagyok kitérni. A Shakespeare és Moliére kritikájának, valamint a mai színpadi rendezésnek rohamos fejlődése és változása elengedhetetlenné teszi, hogy a színpadi rendező a külföldi, főképpen angol, amerikai és német szakirodalmat figyelemmel kísérje, és annak új eredményeit a színpadon értékesítse, mert különben a színház nem tarthat lépést a külföld hasonló színházaival. Régebben az volt a szokás, hogy a színház a szükséges munkákat saját költségén meghozatta, valamint a szükséges folyóiratokat is, azonban a színház nehéz anyagi helyzetére való tekintettel én a segédkönyveket és folyóiratokat, sőt olvasás szempontjából elengedhetetlenül szükséges színdarabokat is a magam költségére, a magam számára hozattam meg, s az utolsó évek alatt - amire nézve az illető munkák bármikor bemutathatok - több, mint 2000 pengőt költöttem, hogy a színház kiadásait apasszam. Idevág az a ténykedésem is, hogy a Shakes- peare-ciklusok alatt több ízben konferanszot tartottam előadás előtt a propaganda céljából. E konferanszokért - amiért rendező koromban Tóth Imrétől a rendezők, valamint az írók is jelentékeny tiszteletdíjat kaptak - soha egy fillért sem vettem fel. 8. A londoni Shakespeare Társaságban Shakespeare magyarországi karrierjéről angol nyelvű, Reinhardt bécsi színész- és rendezőképző akadémiáján a szavak dramaturgiájáról német nyelvű előadást tartottam10 ingyen, meg kell mondanom, a saját költségemre, mert az 8 Voinovich Géza Magyar passió című drámáját 1931. március 27-én mutatta be a Nemzeti Színház. A társulat a művet 1931. június 13-án adta elő a szegedi Templom téren. 9 Az előadást Kecskeméten a Városi Színházban 1930. április 26-án mutatták be. Ezen a napon délután a Kisfaludy Társaság és a kecskeméti Katona József Kör a város közgyűlési termében együttes díszülést tartott. Az összejövetelen Hevesi Sándor Katona József száz esztendejéről című előadását olvasta fel. 118
