Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Levelek 625-859.

hónapon keresztül ingyen dolgoztam, arról most nem beszélek. Fontos számomra az, hogy azt, aki lehetővé tette a könyv megjelenését, meg nem károsítsam. Kérem mindenesetre kis türelmét, végtelenül bánt, hogy így van, de a terjedelmet sok ívvel léptem túl, s ez felborított minden kalkulációt. Sokszor üdvözli

Kőhalmi Béla

1936. dec.G682.

ANDRE GIDE - D. T.-NEK** 1936. dec. közepe

Egy további töredék, amelynek az eleje és a vége is hiányzik. S hiányzik Dérynék az a levele is, amelyre Gide válaszol, s amely a Visszatérés magyar fordítása körüli huzavonát tette szóvá. (Mint jeleztük, a vita rövidesen okafogyottá vált, mert Faust Imre és a hazai pártvezetők - feltehetően a szovjet és a francia szélsőbal nyomására - elálltak a könyv megjelentetésétől.)

A levél harmadik mondata már Gide naplójának további kiegészítéseiből ad ízelítőt, amelyek Amit még el kell mondanom címmel jelentek meg 1937 júniusában, magyarul azonban csak a Visszatérés a Szovjetunióból második kiadásában váltak hozzáférhetővé (Bp., Interart, 1989, Szilágyi Ákos bevezető tanulmányával és Réz Pál utószavával).

[...] Levele olvastán nincs kétségem, hogy a fordítása nem sikerült túl jól. Nagyon remélem azonban, hogy a kiadó hozzájárul a szöveg hiánytalan közléséhez, mihelyt a kritikákkal szemben túlsúlyban levő dicséretek meggyőzték erről. Sajnos a moszkvai per (perek), a gazdasági helyzetről kapott legfrissebb információk, valamint a legutóbb megszavazott törvények (örökösödési jog visszaállítása stb.) megerősítettek azon hitemben, hogy a kifogásaim bizony megalapozottak voltak.

Ami a fordítás jogát illeti (én megadom, csakhogy a jog részben a kiadómé), forduljon egyenesen Robert Aron úrhoz a Nouvelle Revue Frangaise-nél,1 akivel egyébként magam is beszélni fogok. [...]

Közli Nagy, 76.

1 Nouvelle Revue Fran^aise (1908-1940, 1953—) - a 20. század legjelentősebb francia irodalmi folyóirata, a magyar Nyugat rokona. André Gide mindvégig főmunkatársa volt. Robert Aron 1936-ban a lap főszerkesztője.

1936. dec.<----->1937. márc. 6.

63