Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)

Függelék

is. így például, ha férfi nehéz út előtt áll, amelynek viszontagságait öreg, gyenge felesége már nem bírná el, rendszerint kicseréli azt egy fiatalabbak Természetesen csak arra az egy útra. Az asszonycsere egyébként szólhat rövidebb és hosszabb időre. Elvétve egy egész életre.

Annak idején, amikor mint fiatalember a Smith Sund-i eszkimókat felkerestem (akik az időben még vadon éltek és ősi erkölcseiket szabadon gyakorolhatták), hallottam a következőket: egy idősebb özvegy férfi feleségül vett egy fiatal leányt. Nem sokkal azután egy fiatalembernek meghalt a felesége. Ez is asszony után nézett, de nem talált magához valót, és kénytelen volt feleségül venni egy nálánál jóval idősebb özvegyasszonyt. Természetesen nem volt boldog. Legfőképp az bosszantotta, hogy ilyen idős asszonnyal kell házassági életközösségben élnie, ugyanakkor, amikor a szomszédja, aki öregember, szép fiatal feleséggel dicsekedhetik. A fiatalember asszonycserét ajánlott fel az öregembernek. Az, látva, hogy a fiatalok jobban összeillenek, beleegyezett egy rövidebb időre szóló cserébe. Ennek leteltével azonban kérte vissza a feleségét. A fiatalember hosszabbítást kért, és ezt azzal indokolta meg, hogy a menyecske gyermeket vár.

— Te úgyis öreg vagy már ahhoz, hogy még egyszer apa légy, és az én feleségem is túl idős ahhoz, hogy gyermeket remélhessen — érvelt.

Az öreg ebbe is belement. Amikor azonban a gyermek megszületése után újra visz- sza próbálta követelni a feleségét, az ifjú végképp elutasította.- A gyermek az enyém és az anyjáé - fejtegette álláspontját. - Én sem vagyok hajlandó megválni tőle, ő sem. Kénytelenek vagyunk tehát tovább is együtt élni.

A vagyoni szempont az eszkimó házasságokban nem játszik szerepet. Nagy szegénységgel elvétve találkozunk az eszkimóknál. A pénzt nem ismerik. Vagyonuk a szorgalmuk és az ügyességük.

Az eszkimók szolgálatkészek, előzékenyek, udvariasak. A felebaráti szeretet tekintetében pedig nekünk, képzett és civilizált népeknek is sok jó példával szolgálhatnának.

Pesti Hírlap Vasárnapja, 1931. okt. 4., 40. sz., 44-45.

Hogyan és hol keletkezett a dohányzás?

Az idegnyugtató misztikus kék füst, melynek elképzelhetetlen milliók keresik bódulatát, rengeteg vitára adott alkalmat keletkezését illetőleg. S aligha van ember, akit ne érdekelne ez a kérdés: mert az emberiségnek igen csekély százaléka tart Goethével, aki ismert epigrammájában a három dolog közt, amitől undorodik, a dohányt nevezi meg elsőnek.

Az amerikai indiánusok már évezredekkel ezelőtt ismerték a dohányt - s az első európai partra lépéskor már ott javában füstöltek. Némelyek szerint a dohány Brazíliából került Nyugat-Indiába s onnan aztán Afrikába, az ügynökök által, kik rabszolgákat szereztek ott az amerikaiak számára. Hogy a dohány amerikai eredetű, bizo272