Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
Szubjektíve sokkal jobban érzem magam, mint azelőtt, az itteni levegőben és mindabban, amit ez a szó: levegő jelent, van valami ózondús és felszabadító, ami oxidálja az embert, szaporítja a vörös vér sejteket. Annyi bizonyos, hogy boldogabb vagyok, mint voltam. A többi az istenek térdén hever. Sokszor ölellek, édes Tiborom. Remélem, csurran-csöppen valami neked is odahaza, hogy kihúzhasd ezt az áldatlan időt, amely a nyakunkba szakadt. Kedves Anyád kezeit csókolom, és sokszor üdvözlöm Gyurit és Böskét. Szervusz, Bandi Tiborkám, Bandi ha egyszer rákezdi, nem tudja abbahagyni. Legközelebb én kezdem el a levelet, és leírom párizsi élményeimet. Most csak annyit, hogy egyik elragadtatásból a másikba esem, és folyton azt kell mondanom: jaj de szép! Nagyon sokszor csókollak. Édesanyádnak kézcsókomat küldöm, Gyurit üdvözlöm és Böskét6 is nagyon sokszor csókolom Juci 1 captatio benevolentiae — a jóindulat felkeltése (lat.) 2 A levélíró még Pesten kezdett hozzá egy Libermann nevű, zsidó származású és boldoggá avatás előtt álló szerzetes életrajzához. 3 Pető András (1893-1967) - még a szombathelyi középiskolában megszeretett jó barát, aki németországi (ausztriai) kiutasítását követően nagy lábon élt Budapesten és a víg életbe Németh családját is bevonta. Pető biztatta egyébként a levélírót az imént említett szent életrajzának összeállítására. Kalandos ifjúkorukról lásd NÉMETH Andor, A rejtélyes Pető, in Vasárnap (Wien), 1920, 9. sz. Az elmondottak alapján nehéz elképzelni, hogy e bohém jelenség - hivatását tekintve orvos - azonos azzal a világhírűvé vált Petővel, aki ekkortájt kezdett hozzá neves mozgásterápiájának (a konduktív gyógymódnak) a kidolgozásához. (Ma gyógyintézet őrzi nevét.) Pető színes egyéniségét tovább gazdagítja, hogy maga is írogatott, ráadásul németül, verseket és drámákat. Professzori portréját Ruffy Péter őrizte meg: Nagyszerű mérges ember, in UÓ, Útta- lan utakon, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974, 97—102. 4 Havas Endre - baloldali költő, publicista, lásd 777. levél, 3. jegyz. 5 Forgács Antal (1910-1944) - költő és újságíró, a Társadalmi Szemle és a Gondolat munkatársa, 1938-ban Párizsba emigrált. A befejezetlen mondatról beharangozott tanulmánya sem a Korunkban, sem a hasonló irányzatú párizsi Üzenet ben (1939) nem jelent meg. 6 Galfszky Erzsébetet a levélíró már a családhoz tartozóként emlegeti. 1936. júl. 26A----->1939- ápr. vége Utólag jegyezzük meg, hogy az I/B kötet megjelenését követően Németh Andor nevelt fia, Kassai György 2007. június 25-i, párizsi levelében felhívta figyelmünket, hogy az irodalomtörténeti szakmunkák (így mi is a 405., 409-, és 429- levelekben) tévesen használják édesanyja nevét; akit valóban Jucinak becéztek, de keresztneve Judit volt. Szegő Júliának édesanyja húgát nevezték, őt viszont becenevén, Pirinek szólították. Ennek ismeretében javítottuk a levél szalagcímét, s a változást átvezettük az előző kötet támpéldányába (s erre buzdítjuk a rendkedvelő olvasót is). 185
