Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1936–1944 - Déry Archívum I/C. (Budapest, 2007)
Levelek 625-859.
745. IGNOTUS PÁL - D. T.-NEK 1938. máj. 10. Déry feltehetően nem túl udvarias levelének válasza kapcsán célszerű a Szép Szó két megtámadott szerkesztőjének a személyével kezdenünk. Fejtő Ferencet Vas István 1935. április 15-i beszámolója (606. levél, 6. jegyz.) említette először mint az új nemzedék ígéretes képviselőjét. Pályája - államellenes, kommunista szervezkedésben való részvétel miatt - börtönbüntetéssel kezdődött. 1933-ban történő szabadulását követően eltávolodott az illegális KMP-től, s a szociáldemokráciához közeledett. A napi politikát elhagyva a kritikát és esszét művelte, s ebben a műfajban mutatta be nemzedékét a Radnóti Miklós fémjelezte „tizenkét fiatal költő” antológiájában, a Korunk ban (1935). Útja nyílegyenesen vezetett a Szép Szóhoz, amelynek József Attila halálát követően társszerkesztője lett. Déry és Fejtő eltérő szocializmusképének a körvonalai már André Gide Szovjetuniót bíráló könyvének a visszhangjában megjelentek. Fejtő — mint azt a Szép Szó 1936. decemberi számában közzétett tanulmánya (Ami fontosabb Oroszországnál is) — félreérthetetlenné tette: gyökeresen szakított a kommunizmus eszméivel és gyakorlatával. Déry vitába szállt vele, de írását sem a Gondolat, sem a Századunk nem közölte (lásd a 671. levél előtti összefoglalást). Alaptétele azonban a konkrét szöveg hiánya ellenére is kikövetkeztethető: a szovjet gyakorlattal ő sem tudott egyetérteni, de a nyílt elhatárolódást nem tartotta célszerűnek, mivel a Szovjetunióban továbbra is azt az erőt látta, amely a munkásság érdekeit védte, nem szólva arról a lehetséges szerepről, amit majd a fasizmus megfékezésében játszhat. (Szemben a szociáldemokráciával, amelyet — Kassák Lajoshoz hasonlóan - gyengének és következetlennek tartott.) A levelében szereplő másik „opportunista”, Remenyik Zsigmond nevével Déry már a húszas évek közepén találkozott, amikor egyik glosszájában a Remenyik és Tamás Aladár szerkesztette Új Föld című avantgárd folyóirat felelőtlen megállapításait tollhegyre tűzte. (Lásd Kolumbusz megérkezett az „Új Földre”, in Dokumentum, 1927. jan., 32 és Halál, 47-48.) Dérynék a kettejük iránti ellenérzései feltehetően a Szép Szó Anschluss-számával hozhatók kapcsolatba. Remenyik Szózat című írását — nem minden alap nélkül — tarthatta szólamszerűnek, Fejtőnek viszont óvatoskodását olvashatta a fejére: a folyóirat említett blokkjából - úgy tetszhetett — kivonta magát. Nyílt állásfoglalás helyett csupán egy részletet küldött a II. Józsefről készülő történelmi esszéjéből. Dl gg Budapest, 1938. május 10. Kedves Barátom, leveledet csakugyan nem teszem a kirakatba, mégpedig irántad való kíméletből nem. Engedd meg, hogy annak mind tartalmát, mind hangját idült serdületlenséged rovására, vagy ha úgy 134
