Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)

276-624

522.

ILLYÉS GYULA - D. T.-NEK 1933. márc. 7.

Kedves Tibor,

bocsásd meg késedelmemet.

Először is sietek gratulálni. Küldött verseid igen tetszettek. Sorrendben Az elfeledett táj,1 a Krónika1 2 és a Kőszent.3 4 5 A versek mellé ceruzával megjegyzéseket fűztem, azért ceruzával, hogy használat után kiradírozhasd.4 A legbájosabb a Krónika. 3- szakasza tökéletes, eleven, mozog és deríti a szívet. Ez a legsikerültebb. A legszebb pedig Az elfeledett táj. Nem tudnék ellenvetést tenni. Nagyobb igényű, mint a Krónika, és ezzel győz annak bája felett. A Kőszent még nagyobb igényű, sajnos el van galoppírozva. A téma nem bírja el a ráruházott indulatot és asszociációkat. Tudomásom szerint te fütyülsz a kőszentekre, tehát az indító élménynek nincs elég alapja. A vers ott kezdődik, mikor a mondanivaló már leveti az ürügyet. Ezt viszont az olvasó nem tudhatja. Méltóbb begyűjtés kellene.

Summa summárum, gratulálok, nem éltél hiába ezekben a hetekben, mint én. Kíváncsi vagyok nagynovelládra isP

Ajánlom, hogy ezeket a verseket küldd el a Nyugatnak — tudod, hogy új atmoszféra kezdődik most ott. Móricz kivált, az egész lapot Babits szerkesztiP

En kétségbe vagyok esve. Fáradt vagyok, nem dolgozom, illetve túl sokat az irodában, délutánra, estére már dög vagyok. Ezért kishitű, bizalmatlan stb. Január óta 3 szakaszt írtam, azzal sem vagyok megelégedve. {Jgyemben, mellesleg, felmentettek. Méhes,1 mint kiderült, egy cuki pofa, ahogy Muca mondotta. Van igazság tehát. József Attilát, Berényt, Zsoltof is felmentették, csak Szimonidesz9 kapott 500 pengőt.

Ez minden. Irigyellek, és minden jót kívánok továbbra is. Szeretettel ölellek

Gyula

1933. Hl 7.

Közli BF Költő, 110-111.

1 Megjelent Az elfelejtett táj címmel, lásd Nyugat, 1934. júl., 1/16, 12-13. sz., 11-12 és Felhő, 187-189.

2 Megjelent Krónika Phasosi Phyliscusról címmel, lásd Pesti Napló, 1935. szept. 29-, 222. sz., 36; Korunk, 1936. jún., 6. sz., 510 és Felbő, 192-193.

* Megjelent A költő beszéde egy kőszenthez címmel, lásd Korunk, 1933. ápr., 4. sz., 292—293 és Felhő, 182-183.

4 E versek gépiratai is Aczél György tulajdonába, illetve hagyatékába kerültek: (a levélbeni előfordulás sorrendjében) MTAK Kt. Ms 6058 229, 186, 210. Az utolsón (A költő beszéde egy kő- szenthez) Illyés Gyula hat megjegyzése.

5 A Szemtől szembe első részeként közölt Egy berlini kiskocsmában című novelláról van szó.

241