Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
Éljenek a matrózok! Éljenek a vegetáriánusok! Le a viviszekcióval! Hol vannak a taglók és a vérpadok? Az ember elvégre nincsen fából! Egy nagy madár húz el a tenger felett. Ez a koral- lok felvonulása a vörös vércseppekkel s a csigák szubmarin zenekara! Érzed az ütemet, a láz ütemét, a világ drámai feszültségét? - NEM ÉRZEM! - Miért nem érzed? - MERT NEM! De hát az istenért!... NEM ÉRZEM!... De hát... UGYAN, HAGYJON NEKEM BÉKÉT!... Csak egy pillanatra figyeljen még!... HALLJA! ÚGY SEGGBE RÚGOM, HOGY ÉHEN HAL A LEVEGŐBEN! — Hát minden hiába? — IGEN!... Miért? miért? Ön érti? Szédítő! Szívélyes üdvözlettel Déry Tibor ' frenezis - őrület, szenvedély (gör.) 2 Amer Picon - Geaten Picon-féle kesernyés pálinka 5 Selizun pillangó - nem sikerült ilyen fajtát találni a lepkehatározóban. 4 Gigolók, fliccek, meccek, garsok - a gigoló (selyemfiú) kivételével feltételezhetően a korabeli argó német és francia eredetű kifejezései, flicc (Flitzer ’strichelő kurva’), mecc (Metze ’ringyó’), gars (garzon ’apacs’). 5 De hagyjon békén, kedves uram, jól tudja, hogy nem értem Ont. (fr.) 6 Jacobus Dornelys Capteyn - hadova, ilyen nevet nem ismer a szakirodalom, játék az angol captain (kapitány) szóval. 7 Hornochs(e) - (szarvas)marha (ném.) 8 Hugo von Seliger - ugyanolyan kitalált név, mint a Dornelys Capteyn; Selige egyébként németül boldog; tehát Boldog Hugó... 9 parallaxis - csillagászati szakkifejezés: a Föld két különböző pontjáról a fényforrás középpontjába húzott egyenesek által bezárt szög. 10 Franklin Ádám-féle térkép - az olvasóra bízzuk, hogy megkeresse... 11 Harlow Shapley (1885-1972) - angol csillagász, kutatásaiban a Napnak a galaxison belüli helyzetével foglalkozott. 288. D. T. - SZILASI VILMOSNAK 1927. máj. A véletlen úgy hozta, hogy a levelet indító - s érezhetően nemrég befejezett — költeménnyel ízelítőt kaphatunk Déry szürrealizmusából. Ekkor még nem volt címe, utóbb Kétfejű sötét lovakként került a verseskötetekbe (lásd Felhő, 65). Ne keressen soraiban logikát az olvasó! A félelem, a pusztulás és a halál képzeteit hordozó „éjfél” tudatos megszólítása indítja ugyan, de ezt követően irányítás nélkül sodródnak a vele kapcsolatos képzettársítások és víziók, a maguk torz alakjaival. Nincsen közöttük semmiféle reális összefüggés, összességükben mégis egy közös érzést, a kétségbeesést jelenítik meg; története a bibliai Absolon sorsára játszik, aki hosszú hajánál fogva fennakadt a faágak között, lova kivágtatott alóla, s ő kiszolgáltatottan függött üldözői nyílvesszői és dárdái előtt. (A „kétfejű sötét lovak” párhuzamaként emlékeztetünk Arnold Böcklin A pestis című látomására, a pusztulást hozó szárnyas szörnyre s a rajta lovagló halálra.) 23
