Botka Ferenc (szerk.): Déry Tibor levelezése 1927–1935 - Déry Archívum I/B. (Budapest, 2007)
276-624
írás tényéig, s ezt a csonkot kinevezték kollektív formának vagy egy új formának, amiben énekelni lehet. Ilyen felkiáltójeles érvelésekkel nem szabad sem a lapnak, sem kritikusnak dolgozni. De tovább, a „rádió-beszédművészet”'0 szintén egy párját ritkító marhaság. Egész új dolog előttem: hogy „az alakítatlan beszéd üres marad a legértékesebb eszmei tartalom mellett is!” Szintén új, hogy „a szó mint művészi alkotás megáll önmagában”', de a legfényesebb kitétel, hogy „a rádió-beszédművészetnek lényeges alkotóeleme az egész rádiókészülék". A jó öreg pesti telefon- hírmondistának nagyot nőhetett a mellénye, hogy így avanzsált rádió-beszédművésszé. A legnagyobb marhaságot, azt hiszem, a jó öreg Gáspár cikkentette." Vizsla szemeivel meglátta a kritika krízisét, akkor, mikor ez a műfaj éppen a virágkorát éli. 0 már úgy érzi (Kassák hatása alatt), hogy mi már régen bent vagyunk a Kollektív korban, mikor is nincs szükség kritikusra. [A] Palucca-cikk12 (e nő az, aki a cikkíró szerint tapogatózva hódítja meg a három dimenzióját) kritizálhatatlan. És hogy a „Város” című cikkben13 micsoda agylágyultságok vannak, az igazán botrányos. Például, amikor a föld alatti villamosról ír, aminek hullámos pályát akar építeni, mert ezen a golyóscsapágyú kocsik a pálya nagy részét az esés erejéből futnák be. (Szerencse, hogy az ipse a perpetuum mobilét nem fedezi fel), meg az, hogy „a társadalmi fizika által minden embernek kijáró levegő, fény és tejmennyiség hiánytalan kiutalása”. Legtöbbet ér az a két cikk, amelyek közül egyik a Berlini térrel, a másik a budai lakóházakkal - szóval aktuális kérdésekkel foglalkozik.14 Jellemző az, hogy a lapban a „Város”-ról hoznak cikket, most, ilyen körülmények között, mikor ott van az orra előtt Bpesten egyik legaktuálisabb építészeti kérdés - ui. ha még nem tudná Kassák, úgy innen Genovából izenem neki, hogy 3000 kislakást akarnak a közeljövőben építeni. Lalán inkább erre lett volna kötelessége egy szerkesztőnek reflektálni. Jellemző ezenkívül még az is, hogy a lapnak első oldalán egy Gert Caden: Függő konstrukció lebeg. Ha még nem tudná Kassák, úgy én ezt is megírhatom, hogy ez a Caden egy berlini plakátrajzoló, konstrukcióit Liszickijtől kopírozta, de azokat is abszolúte tehetségtelenül, r ami a legsúlyosabbá teszi ennek leközlését, Caden úr régen el is felejtette, hogy ilyen rozsdásodható dolgokat csinált. Hát szabad egy magyar folyóirat első számát egy jelentéktelen külföldi dolgával megkezdeni, s ezzel mintegy reprezentálni akarni a modem képzőművészeket, amikor azok maguk is rég túlhaladottnak tartják dolgaikat! Ha a lap így halad tovább, nagyon rövid időt jósolok neki, ha fenn is marad, az csak Kassák fogainak lesz köszönhető, amik, mint én ismerem, majdcsak kirágják a nyomdaköltséget valahonnan. Ha van valami befolyása Kassáknál, úgy mindenáron hasson oda, hogy ő az ő á tout prix15 mindig újat elvét cserélje fel az á tout prix mindig jót-ra. És ha a lapnak mégis örülök, csak azért van, mert nem vesztettem el ossz reményemet, hogy változhatik irányában. 8