Maróti István (szerk.): Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)

Lágymányosi istenek - ABODY BÉLA: Lágymányosi istenek

Abody Béla LÁGYMÁNYOSI ISTENEK Egykor velem is sok csoda történt. Négyéves koromban, életem első moziláto­gatása alkalmából Sabu visszaintegetett nekem a vászonról. Alig később öt mé­ter távolságból, erős szélben rámutattam egy újságosbódéra, mire az összeom­lott. Az árus is azonnal rájött a nyilvánvaló és közvetlen okozati összefüggésre, mert szidni kezdett. Ezek a közléseim megbízhatók, hiszen e csodák idején, elemista koromban, már elértem mostani ítélőképességemet és realitásérzékemet. Ez barátaim sze­rint mai életkoromhoz talán nem elég, de akkor teljesen kielégítőnek számított, sőt. Viszont: felnőttem. A csodák elmaradtak. Más jött. Ez az író (civilben költő: Devecseri Gábor) azonban nem nőtt fel. Az ő cso­dái nem maradtak el. Kimeríthetetlenek. Neki mindig visszaintegetnek a vá­szonról és tud varázsolni is, ha kedve tartja. Sőt, szinte már csak csodák történ­tek és történnek vele. Állapottá váltak benne. A csodák a hétköznapjai. Ezért szerettem meg könyve nyomán. S ezért szeretnék könyvéhez, a nyilvá­nos szeretetnyilatkozat mellett, óvást is mellékelni; kurta, gonosz lapalji jegy­zeteket. Úgy is mint az istenek nélküli Lágymányos öreg lakója.- Hát sosem volt ez a Devecseri egyedül? - károgta fülembe nagy művé­szünk, a költő egy gátjait elsöprő, kozmikus anekdota-estje után. Szellemes mondás és nem lehet rá szellemeset válaszolni, csak az igazat: valóban ritkán volt egyedül. Romantikusan szólva: a Parnasszuson élt. Verseit kisiskolás korá­ban Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Füst Milán lektorálta. Minden tekintélyt ismert. A szakma szertartásait az anyatejjel szívta magába, az irodalmat ele­mi, természetes jelenségként érzékelhette és érzékelte. S fordítva, de nem ellen­tétben mindezzel, a valóság mögött is szerzőt, szerkezetet, tervezett erőfeszítést szimatolt. Mindenkihez valami kaland fűzi, emelkedett találkozás, szellemi mérkőzés. „Nagy élete” volt; nem tud vele betelni. Belerészegedett, mint Ka­rinthy a gyerekkorába, vagy Füst Milán az öregkorba. Ettől persze napjaink szigorúbb önvallomás-láncolatához is kapcsolódhat­nék. Vas István „nyomozása” például keserű, alig elviselhető, de orvosság. Drasztikus beavatkozás, röntgen-besugárzás; de e kezelésről tudni kell, hogy 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom