Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Két író és a kreatív múzsa
Két író és a kreatív múzsa K ádár Lívia (1894—1986) férjeinek köszönheti grafikusi és akvarellfestői életművének megvalósulását. Első férje, Kádár Endre (1887—1944) író volt. Illetve ez nem ilyen egyszerű. A családi emlékezet szerint volt a művésznőnek egy rövid ideig tartó házassága Kádár Endre előtt is. Talán erre utal Kádár Endre Önbüntetés című, sok életrajzi vonást hordozó regényében: Ura (mármint Berzsenyi Flórának, Lívia regénybeli másának — T. J.) házitanító volt kis öccse mellett, ki meghalt. Tanárnak készült. Idealizmusával annyira megbolondította, hogy ő akarta, erőszakolta, hogy hozzáadják. Az ablakon mászott ki utána. Berlinbe költöztek, mert neki Berlinben nagy sikerei voltak, s ez is nem akart kisebb lenni nála, sőt.” — Flóra így jellemzi: „maga volt a hitványság”. Kádár Lívia első könyvborítója 1911-ben, 17 éves korában jelent meg Berlinben. Ekkor még a Mihály vezetéknevet használja, mint festőművész fivére, Mihály Rezső. Ezt megelőzően, az 1910/11-es tanévben a Képzőművészeti Főiskola korengedményes hallgatója, Deák Ebner Lajos tanítványa volt. Kádár Endre elfeledett első kötete, az 1913-as kiadású Ass^onyportré öt elbeszélést tartalmaz. Konvencionális, a századforduló realista, a Jókai-Mikszáth hagyományt folytató novellafolyamába illeszkedő történetek. Gondoljunk a Hét krajcár előtti Móriczra vagy a Ssjndbád előtti Krúdyra! Kádár Endre, mint oly sok kortárs művész, Nyugaton vált eredeti tehetségű, magyar íróvá. Heltai Jenőhöz hosszú, barátsággá érő kapcsolat fűzte. Kritikát írt a Tündérlaki lányok című Heltai-darab bemutatójáról a Nyugatba (1914. március 1.); ugyanebben az évben az azonos című Heltai-elbeszéléskötet címlapját Kádár (akkor még: Mihály) Lívia tervezte. Nem tudjuk, mikor ismerkedett meg a kezdő író Müller Frigyes festék- és tintagyáros korán kibontakozó tehetségű lányával, Líviával. Heltainak 1914-ben talán már Kádár Endre ajánlotta az ifjú grafikusnőt; néhány évvel később mindenesetre így ír mesterének Davosból: „Feleségem nagyon köszöni szíves üdvözletét s ha úgy kerülne, nagy örömmel rajzolna egy könyvfedelet.” Vajon mikor házasodtak össze? Mihály Judit 25 évig tartó házasságról tud. Mivel Kádár Lívia következő házasságát 1941-ben kötötte, 1915-től vagy 1916-tól keltezhetjük Kádár Endrével közös életének „hivatalos” kezdetét. A háborús éveket Svájcban töltötték. Kádár Endre Davosból küldi leveleit Heltai Jenőnek: 1916. február 24-én „mellékeli” először felesége üdvözletét. Kádár Endre tüdőfertőzését kúrálja a varázshegyi kulisszák között. „Apósom biztosította egyelőre a legszerényebb megélhetésünket — írja 1916. október 26-án — és így itt maradunk addig, amíg a feleségem is egészen összeszedi magát.” Továbbá: egy hosszú regényt tervez és két színművet. „Talán így is meg tudom keresni azt a csekélységet, ami kettőnknek kell.” Apósa segítségét egyik 1920 körüli müncheni levelében is említi, de alig leplezve vall erről a külföldi éveik után 1935-ben kiadott Önbüntetésben is. „Fiatalnak hiszed magad, pedig csaknem öregember vagy. Jövedelmed, nagy részben feleséged járadékaiból, ebben a válságban folyton összébb és összébb megy; legbiztosabbja, a ház és a föld elértéktelenedett, minden * Kádár Lívia (1984—1986) grafikusművésznő emlékkiállításának kísérő tanulmánya.-255-
