Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - így olvasta József Attila A tőkét
í. S okáig lappangó könyv, József Attila egyetlen megmaradt Marx-kötete felbukkanásáról szeretnék beszámolni. A könyv Marx főműve, A tőke, melynek címlapján a költők jól ismert lendületes írásával, fekete tintával olvasható a neve: József Attila. A tőke első magyar fordítása, amelyet dr. Guth Antal, a Tanácsköztársaság népjóléti és közegészségügyi népbiztosa készített és a Julius Fischer Verlag adott ki Bécsben, 1921-ben; a nagy mű első kötetét tartalmazza két részben. József Attila feltehetőleg 1925-ös és 26-os bécsi tartózkodása alatt vásárolta vagy kapta, mindenesetre 1930 előtt, mert később, Szántó Judittal közös lakásaiban már nem látta el ex librist pódó aláírásával könyveit. József Attila könyvtáráról írt tanulmányomban még csak valószínűsítettem a Guth Antal-féle 1921-es és a Gergő Zoltán által készített Tőke-fordítások meglétét József Attila mintegy 300 kötetes könyvtárában. Az időközben megjelent József Attila válogatott levelezése című kötetből kiderül, hogy 1937. február 2-án a Népszava Könyvkereskedés a Gergő- féle fordítást megküldte a költőnek, s egyúttal kérte, hogy lapjában a Szép ásóban ismertesse. Ez, sajnos, elmaradt, József Attila betegsége miatt s a könyv alapos tanulmányozásának sincs írásaiból kimutatható nyoma. Annál több jele van annak, hogy József Attila — többek között - a Guth Antal-féle fordításból kezdte megismerni M tőkét. A könyv első részében ötvenhat, a másodikban tizenegy lapon találkozunk József Attila saját kezű, piros ceruzás aláhúzásaival és bejegyzéseivel (lapszéli jegyzetek, utalások, kérdő és felkiáltójelek, egy-egy hibásnak vélt szó helyesebbre cserélése). A mű beható tanulmányozását az is tanúsítja, hogy az első rész hibás tartalomjegyzékét harmincöt [!] helyen javította a költő. 2. „Én több mint egy esztendeje tevékeny tagja vagyok az illegális KMP-nak, mint párttag, kezdetben röpiratstencileket gépeltem, ma hét szemináriumom van és vasárnaponként százak előtt tartok a szabadban előadásokat.” József Attila 1931. szeptember 3-án Fábry Zoltánhoz írt leveléből tudjuk, hogy a költő szemináriumi oktatóként főleg a Bécsben és Berlinben kiadott Marxistische Arbeiterschulung füzeteit használta. Minden bizonnyal a Kapital (A tőke) magyar fordításából is felolvasott egyes részeket. Éppen az említett füzetsorozatot bemutató cikkében írja 1931 szeptemberében: „Magyarországon nagy a szükséglet ilyen oktató írásokban. Bizonyítják ezt e német nyelvű füzetek kelendőségén kívül a munkásszemináriumok zsúfoltsága, az előadókban mutatkozó hiány és a munkások között naponként kerekedő elméleti viták. Jellemző mindamellett, hogy gyér marxista irodalmunk legfontosabb munkáinak (Marx és Engels válogatott műveinek, a Tőke első (!) kötetének Szabó Ervin néhány írásának) a kiadását vagy egyesek áldozatkészsége, vagy valamilyen magánkiadó tette lehetővé”. „A Tőke első [!] kötete”: a Guth Antal-féle fordítás. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz című József Attila-kötet megjelenésének éve ez, amikor a jobboldali kritika azt is felrója a költőnek, hogy verseskötetében „tízszer is előfordul [...] az a szó, hogy tőke (Kapital), ami így olvasta József Attila A tőkét-156-
