Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - így olvasta József Attila A tőkét
bizony nem a legköltőibb ihletforrás”. József Attila „ihletforrása” valószínűleg saját Marx- kötete volt. 1932 májusában egy vitacikkében — Természettudomány és marxizmus — a költő idéz is a Guth Antal-féle fordításból: „Idézem Marx szavait: »Voltaképpen nem azoknak a társadalmi ellentéteknek magasabb, vagy alacsonyabb fejlődési fokáról van szó, amelyek a tőkés termelés természeti törvényeiből fakadnak. Magukról e törvényekről van szó«. (A Tőke, Előszó az első német kiadáshoz)”. Saját könyvében piros ceruzával aláhúzta és vonással is nyomatékosította a lapszélen az idézett mondatokból a következő részeket: „a tőkés termelés természeti törvényeibőr és „e törvényekről van sző”. Ezen az oldalon (VI.) még valamit kiemelt: „nemcsak a tőkés termelés kifejlődése, hanem kifejlődésének hiánya is gyötör bennün- kef’. Ez az aláhúzás kommentárt nem igényel. A költő ezután írt tanulmányaiban nem idézi többet Guth Antal fordítását, hanem a Kapital eredeti német szövegét, vagy/és az idézett részek saját fordítását adja. Ennek oka főképp az lehet, hogy Guth Antal nyelvi megoldása nem mindig sikeres; például a Reproduktiont újontermelésnek fordítja (József Attila és a mai fordítók újratermelésnek). Az ereded forrásokhoz való fordulásában annak is része lehet, hogy a költő 1932 szeptemberében elméleti vitába bonyolódott Molnár Erikkel és félreérthetetlenül akarta dokumentálni állításait. 3. József Attila szinte valamennyi könyvéről a könyvek későbbi sorsáról külön tanulmányt lehetne írni. A tőke története is meglehetősen kalandos. A költő halála után egy Andrássy úti antikváriumba került, ahol — a harmincas évek végén — megvásárolta Bölcskei István. A könyv jelenlegi tulajdonosa Bölcskei TLlemér akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár. Bölcskei Elemér 1961-ben e könyvritkaságot megmutatta Molnár János miniszter- helyettesnek, aki azt Stanto Judit részére kölcsönkérte. Szántó Judit A tőke József Attila keze nyomát őrző oldalairól fotómásolatot készített a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A költő élettársa személyes emlékeken alapuló tanulmányt készült írni a nevezetes Marx- kötetről, de ebben betegsége, majd 1963-ban bekövetkezett halála megakadályozta. Az elmúlt év végén engedélyt kaptam a Petőfi Irodalmi Múzeum József Attila- gyűjteménye tanulmányozására. A Kézirattárban megtaláltam a költő Marx-kötetéről készült fényképeket s a dobozon Bölcskei Elemér nevét és akkori címét. Levelet írtam a kötet tulajdonosának, aki lakására hívott, megmutatta a bordó „félvászonba” kötött könyvet, és hozzájárult, hogy hírt adjak róla. Segítőkészségét ezúton is köszönöm. A könyv minden bizonnyal gazdagítani fogja József Attila marxista műveltségéről való ismereteinket. Összes Művei újabb kiadásának jegyzetapparátusa közölni fogja a költő által megjelölt részeit. Népszabadság 1977. ápr. 3. 14.
