Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

némi naturalista felhanggal és Móricz iránti hódolattal. Ennél azonban jóval többről van szó: Kassák anteuszi megújulásáról! Nem tartjuk véletlennek, hogy a tehénellés történetét szó szerint beépítette Hídépítők című, a kortársak által szinte kivétel nélkül értedenséggel fogadott kulcsregényébe, melynek hőse leszámol a csavargó-életformával, feleségül veszi egy kertész leányát, gyermeke születik, és élete megsokszorozódásával egyidőben képességének és hajlamainak megfelelő munkához jut: lapot szerkeszthet! Nem magyarázzuk tovább. A Hídépítők az élete delén álló költő vallomása, életformaváltási kísérletének utópisztikus absztrakcióval leplezett dokumentumregénye.106

Kassáknak egyeden verse jelent meg a Ke/et Népében, a Parasztok üzenete. 1941. október 15-én közölte Móricz, külön kolumnán, bekeretezve, a címet 36 pontos Holczhausen kurzív betűtípussal szedve - tehát kiemelt fontosságot tulajdonított a költeménynek.

Ez a vers valójában a parasztok dicsérete, tematikájában a Mesteremberek pandanja, bár nem éri el a híres költemény színvonalát. A költő valamennyi kultúra paraszti fogantatását hirdeti benne. Nem feledkezik el az urbánusok védelmében vívott harcairól, ezért azokra is céloz, „akik szívesen lépnek ránk, hogy följebb kerüljenek, egyre följebb”, megtestesítve ezzel a népi mozgalom írói és teoretikusai ellen a húszas évek közepe óta leggyakrabban hangoztatott vádat. A befejező sorok paraszti öntudata azonban rokon a Napszám ősénekek írójának nézeteivel:

Lehet, hogy nem mindenben vagyunk hozzátok hasonlók,

akik elszakadtatok tőlünk és benépesítettétek a városokat,

de nem is akarunk mindenben hozzátok hasonlóak lenni.107

A vers alcíme: Kassák Lajos készülő verseskönyvéből. A Kelet Népe ugyanazon száma hirdeti is a kötetet,108 az 1941. november 15-i szám már a megjelent könyvről tudósít.109

A kötet 300 számozott példányban készült, címlapján Csáky József három női aktot ábrázoló tusrajzával. A rajz átvétel a Munka 1938. decemberi számából.110

A Szombat este — valójában a költő saját kiadása. A Móricz és folyóirata iránti szolidaritást dokumentálja a Kelet Népété mint kiadóra való hivatkozás.

A kötetben a költőnek negyvenhat versét olvashatjuk. A versek közül néhány a vágsellyei idill emléke — s így a riport lírai kiegészítése. Közülük a legerősebb darab kétségkívül a már említett Parasztok üzenete. Meglehet, ezt nem is in situ írta Kassák, a kiváltó ok azonban a szülőföldjével való anteuszi találkozás. Verset ír Sellyéi József feleségéről és lenhajú fiáról, a riportból ismerős Matyiről, s a sellyei rajzot kiegészíti egy medvetáncoltató felvillantásával {Hajnal). A sellyei idillnek állít emléket a kötet legszebb szerelmes verse, a Papírvirágok. A Hazafelé szinte már a Hídépítőben elemi erővel feltörő családi boldogság utáni vágy előhangja: „hiába kerestem fiaimat és lányaimat / akik, ha lennének, jó szívvel búcsúznának most tőlem.” Ugyanez a hang szólal meg — önváddal telítve — az Ösgi riadalomban-. „Odahagytam őseim és nem szaporítottam a világot / [...} szegény és magá106 Vö. Bori Imre: Kassák Lajos, a^tró. In: Bori Imre-Kömer Éva: Kassák irodalma ésfestészete. Bp., 1967.131-132.1.

107 Kassák Lajos: Varasotok üzenete. Kelet Népe, 1941. október 15. 10.1.

108 Kelet Népe, 1941. október 15. 6.1.

109 Kelet Népe, 1941. november 15.14.1.

110 Csáky József rajza. Munka, 1938. december. 2779.-242-