Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

nyos vagyok, hogyan lelhetném meg nyugalmam?” A szülőföld, az érsekújvári gyermekkor idealizálásig stilizált képe is feltűnik néhány versben (Visszajáró szerelem, Bajlódás alapúval).

A.t^ idill vége

A Szombat estétől öt recenziót ismerünk; a kötet kiadójaként feltüntetett Kelet Népét egyik kritikus sem említi.

Móricz Zsigmond az előző Kassák-verskötet, az 1940-ben megjelent Sötét egek alatt bírálatára Jankovich Ferencet kérte föl,111 aki azonban ma már kiderítheteden okból a tanulmányt nem írta meg. Antológiája, a Magvető 1940 könyvnapjára megjelent első kiadásába felvette Kassák Lajos Mesteremberek című költeményét,112 az 1942-es második kiadásban pedig már két Kassák-verset közölt, az említettet és Vers címmel az „Egy követ dobtam a magasba és nem tért vissza a földre” kezdetű költeményt,113 Kassák Lajos 35 vers című 1931-ben megjelent kötetéből a 95-ös sorszámút. Ezt és a 97-est Móricz saját, dedikált kötetében ceruzával megjelölte, tehát az utóbbi felvételét is fontolgatta.

A Szombat estétől azonban, mint említettük, a Kelet Népe nem közölt kritikát. Kassák Lajos írásai is elmaradtak a Kelet Népéből. A Parasztok üzenete (1941. október 15.) után egy hónappal még Thomas Mann új könyvéhez írt reflexióit olvashatjuk, de ez egyúttal Kassák — bizonyára szándéktalan — búcsúja is a Kelet Népétől.

Találgathatjuk a Szombat este elmaradt recenziójának, illetve Kassák visszavonulásának az okát. Kassák Lajosné úgy véli, 1941 őszén a Kelet Népe irányvonala megváltozott, Móricz nagyobb teret adott a jobboldali tendenciájú írásoknak, és Kassák ezért szakította meg kapcsolatát a Kelet Népéve 1. Mi ezt — valamennyi Kelet Népe-szám alapos ismeretében — nem tartjuk igazolhatónak. Még Móricz utolsó nagy riportsorozata - a spiritizmusról - sem lehetett alapjában idegen a Jézusban „a zord téli virágát”114 ünneplő Kassáktól.

Véleményünk szerint Móricz és a Népszava konfliktusa okozhatta Kassák írásának elmaradását a Kelet Népébői.

A Kelet Népe 1941. december 1-jei száma hírt adott a Vigadó nagytermében december 13-án rendezendő Petőft-estről, melynek bevezető előadását Móricz Zsigmond tartja.115 A Népszava munkatársa, Kállai Gyula engedélyt kért az írótól előadása kivonatos ismertetésére. Móricz az előzetes engedélyt — beszélgetésük alkalmából — megadta.116 A Hont Ferenc által rendezett vigadói esten el is hangzott Móricz előadása Petőfiről, melyet az író betegsége miatt Darvas József olvasott fel. Móricz Zsigmond előadását Petőfi-őserő címmel vezércikként közölte a Kelet Népe 1941. december 15-i száma,117 a Népszavaban pedig egy nappal később jelent meg Kállai Gyula kéthasábos tudósítása, bőségesen kivonatolva Móricz Petőfi-tanulmányát.118 A Népszava azonban nem elégedett meg ennyivel.

1941-es híres karácsonyi számában Petőfi, a politikai jel címmel újabb részleteket közölt Móricz előadásából, illetve annak a Kelet Népében már megjelent teljes szövegéből, a forrás

111 Móricz Zsigmond - Jankovich Ferencnek. Bp., 1940. május 29. PIM V. 4337/188.

112 Móricz Zsigmond: Magvető. A magyar irodalom élő könyve. Összegyűjtötte: -. Bp., 1940. 258.1.

113 Móricz Zsigmond: Magvető. A magyar irodalom élő könyve. Összegyűjtötte: -. (2. kiad.) Bp., 1942. 282.1.

114 Kassák Lajos: Engesztelő bánat. Lásd uő: Szombat este. Bp., 1941. 26.1.

115 Kelet Népe, 1941. december 1. 16. 1.

116 Móricz Virág: Tt'zév. Bp., 1981. II. köt. 441.1.; Kállai Gyula: Etetem törvénye. Bp., 1980. 285—287.1.

1,7 Móricz Zsigmond: Petőfi-őserő. Kelet Népe, 1941. december 15. 1—3.1.

118 Kállai Gyula: A tömeg és költője. Petőfi-est a Vigadóban. Népszava, 1941. december 16. 4.1.-243-