Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - Kassák és Móricz Zsigmond

László) tartott referátumot a szociológiáról.42 A sarlósok közül Jócsik Lajos a szociológia és szociográfia marxista megalapozására törekedett. A Munkaban 1935-1937 között három elméleti írása jelent meg. A másodikban - Alkotó szocialista társadalomtudományt — így fogalmazza meg a Munka-kör később gyakran ismételt, a falukutatók ellenében hangoztatott állásfoglalását: „a polgári szociológia inkább irodalom, mint tudomány.”43 44

Ez a definíciót Kassák Lajos szinte szó szerint átvette A tardi helyzetről, Szabó Zoltán könyvéről ugyancsak 1936 májusában publikált tanulmányában — „inkább szépirodalmi kísérletnek, mintsem tudományos munkának hat>44 —, egy évvel később pedig megismételte Szalatnai Rezsőnek adott nyilatkozatában: „a falukutatás elsősorban tudományos feladat, a mai szociográfusok azonban inkább irodalmi módon nyúlnak hozzá.” Elismeri, hogy a Magyarország felfedezése sorozat munkatársai között szakképzett írástudók is vannak, mint például a Futóhomok szerzője, Erdei Ferenc, de hiányolja, hogy „az egész új munka nem szerves folytatása a régi Huszadik Század társadalomtudományi munkásságának”.45 Nem érdektelen Kassák nyilatkozatát összevetni Jászi Oszkárnak a kontinuitás kérdéséről Hatvány Lajossal polemizáló tanulmányával, melyben örömmel üdvözli a falukutatókat: „Féja Géza, Illyés Gyula és társaik írásai nemcsak a régibb kezdeményezések folytatása, hanem új beteljesedés.” S ami a legfontosabb, elődeikhez való viszonyukat is megértéssel szemléli. „Sok minden mást akarnak, mint mi, és főleg másként akarják; de végre is mesterükként tisztelik Adyt, akiről mindenki tudja, hogy száz százalékig szolidáris volt mindazzal, ami a Társadalomtudományi Társaság és a Huszadik Század jegyében történt. Sapienti sat.”46

Kassák elismeri a fiatal szociográfusok jóhiszeműségét, de — szerinte — „kétségbevonható munkásságuk végső célja és eredménye. A mozgalomnak roppant konjunkturális ereje van a mai szélsőségek vad zajlásában, úgyhogy igen könnyen kihasználható épp azon az oldalon, melytől a mozgalom állítólag távol áll, a nyilaskeresztes fasiszták oldalán.”47 Kassák aggodalma nem volt alaptalan. A jobboldali radikális sajtó valóban megpróbálta a népi írói mozgalmat a saját szekerébe fogni. A mozgalom jelentős egyéniségei közül azonban egyedül Erdélyi József volt az, akinek egyik kötetén — Kovács Imre szavával élve — „a nyilaskereszt megjelent”.48 O azonban nem sorolható a szociográfusok közé.

Vegyük szemügyre, hogyan minősíti a falukutató irodalom konkrét alkotásait Kassák folyóirata, a Munka. Kassák Lajos — mint láttuk — máshol nyilatkozott.49 Főmunkatársai közül Tamássi György és Gró Lajos szemlézik a falukutatók könyveit. (Érdekes, hogy Illyés Gyula klasszikus alkotásáról, A puszták népétől nem írnak, és a Kassák által nagyra becsült Erdei Ferenc műveiről sincs véleményük.)

42 Zsolt László: A gyarmati és osztálykizsákmányolás Szlovenszkón. In: A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig. A Sarló 1931-ik pozsonyi kongresszusának vitaanyaga. Pozsony, 1932. 28—30.1.; Jócsik Lajos: A gazdasági és társadalmi változások. I. m. 31—39.1.

43 Munka, 1936. május. 1485.

44 Kassák Lajos: A tardi helyzţl• Népszava, 1936. május 31. 16.

45 Szalatnai Rezső: Divat a mai magyar falukutatás, egy benső realista magyar átalakulásra van szükség - mondja Kassák Tajos, aki a fasizmustólfélti a fiatalságot, fél óra a csehszlovákiai előadókörúton lévő íróval. Magyar Újság (Pozsony), 1937. november 11. 4.1.

46 Jászi Oszkár: Leszámolás - beszámolás nélkül. In: jász; Oszkárpubliászfikája. Válogatás. Válogatta, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta: Litván György, Varga F. János. Bp., 1982. 455.1.

47 Lásd a 45. sz. jegyzetet.

48 Kovács Imre: Levél a Máráusi Frontról. Kelet Népe, 1940. március 15. 13. 1.

49 Vö. Kassák Lajos: Az elpolitizált ifjúság. Pesti Napló, 1937. április 25. 40.1.-229-