Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető
úevél a Márciusi Frontról. Az 1940. március 15-i számban Kovács Imre tekinti át a Márciusi Front történetét. Forrásértékű tanulmányához néhány megjegyzés kívánkozik. A Bartha Miklós Társaság nem a Hársfa utcai Diákok Házában alakult meg, hanem a Felvidéki Menekültek Önsegélyző Irodája budapesti Főherceg Sándor utcai helyiségében. Az 1925. április 2-i alakuló ülésről a még gimnazista korú Kovács Imrének nem lehettek személyes emlékei. A Társaságot később, Fábián Dániel és Olt Károly belépése után, 1927-1930-ban valóban sok szál kötötte a Diákok Házához; bizonyára erről értesült Kovács Imre.14 A tanulmány visszhangjához tartozik, hogy Féja Géza, akinek a Márciusi Front elleni perek idején játszott szerepét a cikkíró kritikusan említi, megsértődött és néhány hónapig nem adott írást a Kelet Népének. Ezért maradt el a Magyar írók Első Népfőiskola Községe számára készített tanterve is a Kelet Népébői, bár Móricz 1940. augusztus 15-én már beharangozta. Erdélyi József Solymosi Eszter vére című antiszemita hangvételű versét a Kelet Népéhen akarta publikálni, de ezt Veres Péter megakadályozta.15 A vers végül a nyilas Virradat 1937. augusztus 2-i számában jelent meg. Kovács Imre tévesen teszi 1938-ra a vers körüli vitát. Rónai Mihály András vitacikkét (Egy költő halálára) 1937. augusztus 8-án közölte a Festi Napló, Zsolt Béla Árva gép a Műcsarnokban című írása pedig 1937. augusztus 15-én jelent meg az Űfsáegban. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy többéves szünet után, 1936 decemberében újjáalakult a Bartha Miklós Társaság. Elnöke 1937 tavaszán Németh Imre országgyűlési képviselő, a Válasz egykori szerkesztője, majd felelős kiadója lett. A Társaság, választmányának egyhangú határozatával, csadakozott a Márciusi Fronthoz. Később, Erdélyi József hírhedt versének megjelenését követően, 1937. augusztus 12-én az Új Magyarországban bejelentette, hogy kiadja a költő összegyűjtött verseit. Zsolt Bélának — mint már a kortárs Révai József megjegyezte Az Erdélyi-eset16 — szinte kapóra jött az Erdélyi-eset, amelynek ürügyén a Márciusi Frontot is támadhatta ... Tovább bonyolítja az ügyet, hogy Erdélyi József „Fehér torony” című kötetét, amely 1938 januárjában jelent meg a BMT kiadásában, az ügyészség elkobozta, többek között a forradalmi hangvételű „Lovaspóló a Vérmezőn” miatt. Ezután viszont - mint Kovács Imre írja - „a nyilaskereszt megjelent” Erdélyi Örök kenyér című újabb kötete címlapján. Az viszont túlzás, hogy Kovács Imre Erdélyit és Sinkát egy kalap alá veszi. Sinka István publikált a népi mozgalom valamennyi lapjában és jobboldali folyóiratokban is, de néhány év múlva éppen Erdélyi vonja majd kétségbe Sinkának a jobboldalhoz tartozását. Kovács Imre a Márciusi Front vereségének okai közé számítja, hogy néhány falukutató a kormányprogram keretében vármegyei szociális tanácsadó lett (Kerék Mihályról és Szabó Zoltánról van szó). Végül, biztató jelként regisztrálja, hogy „a Kelet Népe ma már maradéktalanul képviseli az új magyar szellemet”. Maradéktalanul? A háborús cenzúra engedélyezte keretek között. Kovács Imre tanulmánya is kihagyásokkal jelent meg.17 14 Tasi József: A Bartha Miklós Társaság megalakulása és első évei. 1925—1928. Literatura, 1980/2. sz. 307—330. old.; Uő.: Kelet-európai szeminárium ötven évvel ezelőtt. Magyar Nemzet, 1979. június 7. 15 Erdélyi József Fegyvertelen, Önéletrajz. Bp., 1942. 194.1. 16 Gondolat, 1937. Szeptember-október 17 A Márciusi Frontról 1. még Erdei Ferencnek a Reformkorszak epilógusa című tanulmányát az 1941. április 1-jei számból.-204-
