Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető

1938-ban írott Életem regénye. A Kelet Népét azért veszi át, mert írásainak legfőbb fóruma, a Pesti Napló a sajtótörvény miatt megszűnik. Láttuk, Szabó Pál és Féja Géza korábban is hívogatták, ünnepi számot formálva egy-egy írása köré. Most, 1939 decemberétől végre senki sem korlátozza, „csak” a háborús cenzúra. De azt is ki lehet játszani. Újra és újra beadni a kifogásolt írást, míg végre egy fáradt előolvasó engedélyezi.

A Kelet Népe nyolc évfolyama írásainak mintegy a kétharmada Móricz Zsigmond szerkesztése idején jelent meg. Jelen válogatás is ezt az arányt tükrözi. Épp ezért terjedelmi okból nem szólhatunk a válogatásba felvett valamennyi írásról. Néhány témakört és a problematikus, magyarázatra szoruló írásokat vizsgáljuk csupán.

„Hagyd a politikát: építke^p!” „Hagyjátok most a politikát, magasabb politikára van szükség: az önsegély politikájára” — hirded meg Móricz Zsigmond a Kelet Népe új — végső konzekvenciájában harmadikutas — programját az 1940. január 1-jei lapszámban. „Tagosítás vagy útépítés? Útépítés vagy a földmívelési kultúrának népfőiskolák által való legszélesebb kiterjesztése? Új mezőgazdasági szervezkedés, beszerzési, művelési, eladási szervezetek létrehozása, vagy a falvak és a gazdasági berendezkedés újjáalakítása?” Olyan kérdések ezek, amelyeket a tágabb értelemben vett falukutató irodalom az elmúlt évtizedben felszínre hozott. Móricz, mint a Nyugat-élőadókörútak idején, ismét járni kezdi az országot, tanulmányozza és népszerűsíti a népfőiskolákat és a hódmezővásárhelyi Tanyai Tanulók Otthonát, a kármentőt, azaz a Somogyi Imre által Tiszaladányban bemutatott „fóliát”, a hasurát, és Sándor Károly pécsi mérnök találmányát, a szénporos téglát. „Én hatvan [éves] vagyok és most kezdem az új életet” — üzeni február 1-jén Veres Péternek, aki a „hagyd a politikát” jelszóval vitázva úgy véli: az egyedül lehetséges politika 1940-ben: „számon tartani, mi a baj, s mit kellene és mit lehetne csinálni”. A móriczi jelszóval — és a Kelet Népe 1940-es évfolyamával — vitázik Lukács György is a moszkvai Új Hangban. O a folyóirat törekvéseit sommásan romantikus antikapitalizmusnak minősíti.13

Magyar írók Első Népfőiskola Községe. A Kelet Népe Móricz Zsigmond által szerkesztett első száma közölte Zilhay Lajos utópisztikus tervét a Kitűnőek iskolájáról. Az e körül kialakult vita váltott át a parasztelit nevelését célzó népfőiskolái mozgalom ismertetéséhez, majd Németh László Népfőiskola Községe megalakításához. A tervek szerint Németh László átengedte volna a téli időszakban tíz, nyáron tizenöt-húsz fiatal elhelyezésére alkalmas Törökvész úti villáját a népfőiskola céljaira. Előadóul a folyóirat munkatársai, Boldizsár Iván, Illyés Gyula, Németh László és mások ajánlkoztak, az igazgató Móricz Zsigmond lett volna. A terv meghirdetése után hamarosan az ország minden részéből érkeztek a felajánlások a Kelet Népéhez. Móricz Zsigmond nagy lelkesedéssel járta az országot, tan terveket tanulmányozott. Augusztus 15-én azonban ki kellett jelentse: „Németh László Népfőiskola alapítási tervét megcsinálni nem spabad’, mert a törvény szerint „25 növendéknél kisebb létszámú iskola zugiskola volna...”

„Zugiskolát” tehát nem hozott létre a Kelet Népe, de magát a népfőiskolái gondolatot ébren tartotta, sőt 1942-ben népfőiskola-rovatot indított a kérdésben különösen jártas Móricz Miklós vezetésével. Talán ezzel függ össze, hogy a folyóirat hátsó borítóján 1942 januárjától ismét olvasható a jelszó: „Ne politizálj, hanem építkezz!”

13 írástudók felelőssége. Bp., 1945. 124-144.1.-203-