Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető

azonban nem sikerült megnyerni őket. Ugyanitt jelenik meg Muhoray Elemér Magyar forma a magyar színjátszásban című tanulmánya. Muhoray, a színészből lett népművelő — az első népi együttes megteremtője - a néphagyományra épülő színjátszás bartóki szintézisére törekedett. Az ő lakása lesz 1936 januárjától a Kelet Népe budapesti szerkesztősége. Bizonyára neki köszönhető néhány erdélyi költő — Aprily Lajos, Dsida Jenő, Kiss Jenő, Szabédi László és Tompa László — munkatársul való megnyerése egy-egy publikáció erejéig.

1936. március—augusztus: a Kelet Népe új köntösben, amely leginkább a Válasz címlapjához hasonló. Továbbra is Barsi Dénes és Szabó Pál szerkeszti Biharugrán, Budapesten pedig Muhoray Elemér. Szlovenszkói írók, Palotai Boris és Sáfáry László már 1935 decembere óta szerepelnek a munkatársak között, bizonyára Féja Géza javaslatára; 1936 márciusától Darvas János, Győry Dezső, Morvay Gyula és Vozári Dezső verseit is hozza a Kelet Népe. A májusi szám szlovák költők verseiből válogat, Darvas János fordításában. (Az 1936. július-augusztus szám után a lap anyagi nehézségek miatt négy hónapig nem jelent meg.)

1937. január—október, ez a kilenc hónap Tatay Sándor szerkesztése jegyében telik el. Az ő budapesti, Almássy tér 2. alatti lakásán van a véglegesen Pestre költözött szerkesztőség, itt szerkeszti a Kelet Népét Barsi Dénes, Muhoray Elemér és Tatay Sándor; Szabó Pál pedig főszerkesztőként, majd felelős szerkesztő- és kiadóként jegyzi a lapot. (Muhoray Elemér neve csak a januári szám impresszumában olvasható.) Tatay Sándor szerkesztőként csak a

III. évfolyam 1—3. számát jegyezte, a 4—6. szám a 7. számmal összevonva jelent meg 1937 júliusában. (Ez újabb anyagi nehézségekről árulkodik. Tatay Sándor szerény örökségét áldozza a folyóiratra.) A címlap ezekben a hónapokban háromszor is megváltozik, hogy a lap jobban felhívja magára a figyelmet. Az 1937/2. számtól a szerkesztőség és a kiadóhivatal kettévált; utóbbit átvette a könyvterjesztői és —kiadói pályán első lépéseit tevő Püski Sándor, a 4—7. összevont szám az ő Bástya u. 17. alatti lakását tünteti fel szerkesztőségként. Püski ezután megválik a Kelet Népétől, s a szerkesztőség „visszaköltözik” az Almássy térre.

A Kelet Népe első évfolyamai az erdélyi költők vendégszereplését leszámítva elsősorban Sinka István és Bakó József verseit közölték, majd új költők tűnnek fel, nem utolsósorban Erdélyi József, akinek Magányos csillag című, a népvezéri szerepre készülődéséről még 1923-ban írt szép verse a válogatásban olvasható. Sértő Kálmán, a nyilassá züllött őstehetség — kinek Virágzik az orgona című versét közöljük — Illyés Gyula szerint „ijesztő példázata annak, mi történhetik a polgárosultságban még a jó tehetségű paraszttal is, ha egyensúlyát veszti”.5

Féja Géza egy Arany Jánosról írott tanulmányával jelentkezik a Kelet Népében 1935 decemberében. Basák, bégek, janicsárok című írása részlet a Magyarország felfedezése sorozatban 1937-ben megjelent főművéből, a Viharsarokból. A könyvet sors- és pályatársa, az ifjú Kovács Imre ismertette a Kelet Népe 1937. márciusi számában.

Kodolányi János nem tartozott a lap főmunkatársai közé. Mindössze egy elbeszélése és két útirajza jelent meg az 1937-es évfolyamban. Finn tanya című útirajzában Finnország demokratikus átalakulását veti össze a Magyarországon konzerválódott feudális állapottal. írása bekerült 1939-ben kiadott Suomi titka című könyvébe.

Szabó Pál, aki szinte valamennyi eddig áttekintett lapszámban szerepel novellával, regényrészlettel, publicisztikával vagy könyv- és művészetkritikával, 1514 című írásával a Dózsa György vezette parasztlázadás - „a legmagyarabb és legjobban megszervezett ma5 Ingyen lakoma. Bp., 1964. 378.1.-198-