Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető

gyár történeti mozgalom” — tanulságaiból gyúr elméletet a jelen számára. Fasizmustól és marxizmustól egyaránt elhatárolva magát, a korra és a népi írók nézeteire oly jellemző harmadikutas koncepcióhoz jut el. „Az idegen eszmeáramlatok beözönlésében — írja, mintha csak ezelőtt ötszáz évi idők sodrát járnánk, megint a parasztság próbálja biztosítani a magyarság jövőbe vezető útját.” Minden attól függ, érvényesülni tud-e a parasztság szellemi, gazdasági és politikai törekvése, „vagy pedig a tőle idegen áramlások leszorítják újra a legmélyebb mélybe”. Ugyanezt a problémát, a konzerválódó feudálkapitalizmust vizsgálja Veres Péter 1937 márciusában Nem lesz itten semmi [változás] című cikkében. Konklúziója: „A rendszerben a hiba! Át kell tömi, újat kell teremteni!” (A „föl kéne szabadulni már!” követelését 1937 júniusában szinte enciklopédikusán indokolja József Attila Hasiam című költeménye a szomszédvárban, a Szép ivóban.)

1937. november—1938. május-, a Kelet Népe kisgazdapárti korszaka. A szerkesztőbizottság elnöke Eckhardt Tibor, a párt elnöke, tagjai - Tatay Sándor emlékezése szerint - Nagy Ferenc, Tildy Zoltán és Varga Béla.6 A kontinuitást a felelős szerkesztő és kiadó, Szabó Pál képviseli. A szerkesztőség 1938 áprilisáig Tatay Sándor új budapesti lakásán (Hunyady János u. 8.) működik, majd beköltözik a pártközpontba (Mária Valéria u. 11). A politikai elkötelezettségről már a fordulat előtti utolsó (októberi) szám vezércikke is hírt ad. Szabó Pál itt (A parasztság nacionalizmusa) a parasztság vezéreit - Dózsát, Rákóczit, Kossuthot - felsorolva eljut Gaál Gasztonig... A kisgazdapárti korszak hét lapszáma mindegyikében olvashatunk a párt álláspontját tükröző belpolitikai szemlét s néha külpolitikai kitekintést. Ezeket Neller Mátyás, Barsi Dénes, Bodor György és Acsay Tihamér, a névtelenül megjelenteket vélhetően Szabó Pál írta. így az 1937 decemberében közölt Gömbös Gyulaemlékezést is, és valószínűleg ő szövegezte a kisgazdapártnak a Márciusi Fronttal kapcsolatos állásfoglalását. (A »Szabadságpolitikája«. Lásd kötetünkben.) A cikk előzménye Erdei Ferencnek a Válasz 1937. decemberi számában közölt tanulmánya. A szabadság politikája, amelyben a Márciusi Front jövő útját politikai tényezővé válásában rajzolja meg. Ezzel vitatkozik a Kelet Népe, féltve a Függeden Kisgazdapártot a születőben lévő új, konkurens paraszti mozgalomtól. Erdei Ferenc neve sajtóhibával jelent meg a Kelet Nmében. (Szabó Pál hamarosan szakított a Kisgazdapárttal. 1938. december 9-én Mezőfi Vilmostól átvette a Szabad Szó című hetilapot, és 1939. június 29-én Makón a lap köré csoportosult népi írók — köztük Erdei Ferenc — őt választották meg a Nemzeti Parasztpárt elnökének.)

Az ismertetett cikk előtt a Kelet Népe József Attila-nekrológja olvasható, bizonyára ugyancsak Szabó Pál tollából (Ki lesz a harmadik?). A nagy költő nem lett a Kelet Népe munkatársa, 1936 márciusától az urbánusok folyóiratát, a Szép Szót szerkesztette, életművéből azonban gyakran idéz majd Móricz Zsigmond lapja, és már 1937 szeptemberében követendő példaként hivatkozik az egyéniség csúcsai felé ívelő költészetére az erdélyi Kovács György. Decemberben ugyancsak Kovács György számol be a Vásárhelyi Találkozóról, az impériumváltás óta felnőtt erdélyi magyarság nagy seregszemléjéről, amelyet kiemelkedő hely illet meg „a dolgozó nép okos gyülekezetében” tartott tanácskozások sorában (A marosvásárhelyi találkozó előtt és után).

A Magyarország felfedezése sorozat kiteljesedését az uralkodó osztály megakadályozta. Kovács Imrét is, bár szociográfiája e sorozaton kívül jelent meg, Féjához hasonlóan nyomban perbe is fogták. Ifjú munkatársával szolidáris Szabó Pálnak A Néma forradalom a

6 Tatay Sándor: Lyuk a tetőn. Bp., 1980. 279. 1.