Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

Móricz Zsigmond és „holdudvara” - A Kelet Népe, 1935-1942. Bevezető

gyár történeti mozgalom” — tanulságaiból gyúr elméletet a jelen számára. Fasizmustól és marxizmustól egyaránt elhatárolva magát, a korra és a népi írók nézeteire oly jellemző harmadikutas koncepcióhoz jut el. „Az idegen eszmeáramlatok beözönlésében — írja, mintha csak ezelőtt ötszáz évi idők sodrát járnánk, megint a parasztság próbálja biztosíta­ni a magyarság jövőbe vezető útját.” Minden attól függ, érvényesülni tud-e a parasztság szellemi, gazdasági és politikai törekvése, „vagy pedig a tőle idegen áramlások leszorítják újra a legmélyebb mélybe”. Ugyanezt a problémát, a konzerválódó feudálkapitalizmust vizsgálja Veres Péter 1937 márciusában Nem lesz itten semmi [változás] című cikkében. Konklúziója: „A rendszerben a hiba! Át kell tömi, újat kell teremteni!” (A „föl kéne sza­badulni már!” követelését 1937 júniusában szinte enciklopédikusán indokolja József Attila Hasiam című költeménye a szomszédvárban, a Szép ivóban.) 1937. november—1938. május-, a Kelet Népe kisgazdapárti korszaka. A szerkesztőbizottság elnöke Eckhardt Tibor, a párt elnöke, tagjai - Tatay Sándor emlékezése szerint - Nagy Ferenc, Tildy Zoltán és Varga Béla.6 A kontinuitást a felelős szerkesztő és kiadó, Szabó Pál képviseli. A szerkesztőség 1938 áprilisáig Tatay Sándor új budapesti lakásán (Hunyady János u. 8.) működik, majd beköltözik a pártközpontba (Mária Valéria u. 11). A politikai elkötelezettségről már a fordulat előtti utolsó (októberi) szám vezércikke is hírt ad. Szabó Pál itt (A parasztság nacionalizmusa) a parasztság vezéreit - Dózsát, Rákóczit, Kossuthot - felsorolva eljut Gaál Gasztonig... A kisgazdapárti korszak hét lapszáma mindegyikében olvashatunk a párt álláspontját tükröző belpolitikai szemlét s néha külpolitikai kitekintést. Ezeket Neller Mátyás, Barsi Dénes, Bodor György és Acsay Tihamér, a névtelenül meg­jelenteket vélhetően Szabó Pál írta. így az 1937 decemberében közölt Gömbös Gyula­emlékezést is, és valószínűleg ő szövegezte a kisgazdapártnak a Márciusi Fronttal kapcso­latos állásfoglalását. (A »Szabadságpolitikája«. Lásd kötetünkben.) A cikk előzménye Erdei Ferencnek a Válasz 1937. decemberi számában közölt tanulmánya. A szabadság politikája, amelyben a Márciusi Front jövő útját politikai tényezővé válásában rajzolja meg. Ezzel vitatkozik a Kelet Népe, féltve a Függeden Kisgazdapártot a születőben lévő új, konkurens paraszti mozgalomtól. Erdei Ferenc neve sajtóhibával jelent meg a Kelet Nmében. (Szabó Pál hamarosan szakított a Kisgazdapárttal. 1938. december 9-én Mezőfi Vilmostól átvette a Szabad Szó című hetilapot, és 1939. június 29-én Makón a lap köré csoportosult népi írók — köztük Erdei Ferenc — őt választották meg a Nemzeti Parasztpárt elnökének.) Az ismertetett cikk előtt a Kelet Népe József Attila-nekrológja olvasható, bizonyára ugyancsak Szabó Pál tollából (Ki lesz a harmadik?). A nagy költő nem lett a Kelet Népe mun­katársa, 1936 márciusától az urbánusok folyóiratát, a Szép Szót szerkesztette, életművéből azonban gyakran idéz majd Móricz Zsigmond lapja, és már 1937 szeptemberében köve­tendő példaként hivatkozik az egyéniség csúcsai felé ívelő költészetére az erdélyi Kovács György. Decemberben ugyancsak Kovács György számol be a Vásárhelyi Találkozóról, az impériumváltás óta felnőtt erdélyi magyarság nagy seregszemléjéről, amelyet kiemelkedő hely illet meg „a dolgozó nép okos gyülekezetében” tartott tanácskozások sorában (A marosvásárhelyi találkozó előtt és után). A Magyarország felfedezése sorozat kiteljesedését az uralkodó osztály megakadályozta. Kovács Imrét is, bár szociográfiája e sorozaton kívül jelent meg, Féjához hasonlóan nyomban perbe is fogták. Ifjú munkatársával szolidáris Szabó Pálnak A Néma forradalom a 6 Tatay Sándor: Lyuk a tetőn. Bp., 1980. 279. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom