Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila
vetve) (háttal Ázsia felé). Ez pedig csak az orosz út történhetett, mert hisz a vers egy nizsnij-novgorodi pillanatot ábrázol.” Ehhez még hozzáfűzi: „De ez a jó együttlét csak átmeneti lehetett mégis.” Idetartozik az is, amit a Szolga című versének és előzményeinek megvitatásáról mond: József Attila nevetve túltette magát rajtuk. Legalábbis 1937 júniusában, amikor — a verseknek a Nyugatban való megjelenése után — a beszélgetésre sor kerülhetett. 1937 József Attila életének utolsó éve. A Flóra-szerelem ideje. A Flóra-verseké és az élettől búcsúzó költeményeké, melyek szintén a Flóra-versek folytatásai. Az életrajzi tények meglehetősen pontosan rekonstruálhatók Illyés Gyuláné József Attila utolsó hónapjairól írt könyvéből. És Illyés Gyula 1937-es verseiből, valamint a Külön világban című kötetéből. Akárhogy is vesszük, ez az utolsó mérkőzés a két költő között. Az alapállás hasonlít a kilenc évvel előbbihez. Miként Mártát, Flórát is Illyés Gyula ismerte meg korábban, 1936 decemberében, József Attila pedig 1937. február 20-án. A Szondi Lipót teamjében dolgozó ifjú pszichológus — dr. Kozmutza Flóra 1905. nov. 21-én született — mindkettejükkel Rorschach-tesztet készített. És mindketten villámcsapásszerűen beleszerettek. Mint Vágó Mártánál, Illyés számára itt is alternatívaként kínálkozik Muca, akinek 1928-ban udvarolt, 1931 óta pedig a felesége. Épp ez, hogy Illyés nős volt, jelentett kezdetben tabut Flóra számára. Illyés Gyuláné — Flóra — közli levélváltását József Attilával és egykorú feljegyzéseire támaszkodva értelmezi e kilenc és fél hónap történéseit és kihatását mindhármuk életére. Dokumentum-apológia, summázhatnánk a könyvecskét, mert úgy látjuk, védeni szándékozik későbbi férjét, Illyés Gyulát, akivel ezután több mint negyven éven át tartó házasságban élt. „Illyés Gyula nem szorult Flóra védelmére, jól tudta ő védeni ő saját magát” - írja Fejtő Ferenc Flóra - József Attila és Illyés Gyula köpött című esszéjében, majd így folytatja: )rA könyv igazi érdekessége, hogy Flóra Attilával való kapcsolatának elbeszélését elejétől végig valamiféle bűntudat, ártaüanságot bizonyítani-akarás hatja át, csak épp a bűnt nem találja az ember.”19 Vajon miért lehetett Flórának lelkifurdalása? A könyv és Illyés 1937-es verseinek szoros olvasta tán választ ad e kérdésre. Az első és legfontosabb: József Attila 1937-ben, a Gyömrői Edit-szerelem kudarca és ennek versei révén történő tolerálása után már nem volt olyan egészségi állapotban, hogy reális vetélytársa legyen a bár helyenként depresszióra hajlamos, de hozzá képest vasegészségű Illyés Gyulának. Körülményéig) részletezése helyett álljon itt egy mondat Beney Zsuzsa Flóra című tanulmányából: „A ’37 februárjában-márciusában írott Flóraversek [...] legfőbb témája a halál elfogadása.”20 Úgy véljük, hogy ez József Attila későbbi verseinél is így van, egészen az utolsó búcsúversekig ( Karóvaljöttél... ; íme hát megleltem hazámat... ) Mindkét versét átadta Flórának, annak 1937. november 28-i szárszói látogatásakor. A Karóval jöttél-ben írja: „Magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad” Szerintünk ez a két sor, az önsorsrontás költői ládelete, a kulcsa József Attila 1937- es magatartásának. Ezért nem látogatja meg Flórát sem Mátraházán júniusban, sem Tihanyban július elején, holott tervezett tihanyi közös (bár nem együttes) nyaralásukra 600 pengő előleget vesz fel kiadójától. Igaz, július 20-tól már a „Hét Torony”-ból, a Siesta Szanatóriumból címezi Flórának szóló leveleit. Gyors gyógyulást remél, de nem így törté19 Irodalmi Újság, 1988/4. sz. 20 In ,A Dunánál". Tanulmányok József Attiláról Bp., 1995.
