Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila
nik. József Attilát a Siestában ápolják, kezelik három és fél hónapon át; itt békül meg Ily- lyés Gyulával is, egy nappal végzetes szárszói útja előtt. És a szerelmi háromszög másik befogója? Mi a helyzet a Flóra-IUyés Gyula kapcsolattal? Illyés Gyuláné felidézi október 16-i találkozásukat, amikor megegyeztek: „én Attilához kötöm az életem, ő nem hagyhatja el a feleségét, nekünk kettőnknek találkoznunk sem szabad ... [...] Illyés Gyula Éjfél után című akkortájt írt verse ezt a megállapodást tükrözi. Ennek első szakasza: Kirakom a kést, az órát, a vén naptárt, a sok súlyt, papirost; ülve magamban az ágy peremén nem bánom, nem fáj az se most, hogy nem az enyém — hogy melléd nem én fekszem, s tudom, hogy nincs is rá remény. (Rend a romokban, első kiadása 1937 december, Nyugat Kiadó.)” így igaz. Csakhogy ez a vers először a Nyugat 1937 májusi számában jelent meg, ezért a megállapodás fél évvel korábbra, áprilisra tehető. A Nyugat 1937 szeptemberi számában — ez is a tények közé tartozik — megjelent Illyés Gyula három szerelmes verse; híradás egy beteljesült szerelemről (Te is meghalnál... ; Gyűlöltem a elmert... ; Arccal le ... ). Illyés Gyula föl is vette őket a Flórával való szerelmének monumentumot állító Külön világban című, 1939-ben kiadott versgyűjteményébe, ahová a Rend a romokban-kötet további Flóra-versei is átvándoroltak. Azaz, úgy tűnik, Flórának Mátraházán, netán Tihanyban is, a hívott, de visszarettenő József Attila helyett más látogatója volt. József Attila sejtette ezt, azért találunk Flórához írt leveleiben ilyen mondatokat: „Mit gondoljak én arról, hogy maga hogy volt Illyés Gyulával?” (1937. aug.23.) Vagy: „Maga meg férjhez fog menni, lesz új családja [...] És bizonyosan olyan férje lesz, aki nem érzeleg, hanem örül ha örömet szerez a családjának és a világban is megállja a helyét.” Ugyanerre, a „tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél” állapotára utal József Attila búcsúverse is. Aztán... József Attilát, tragikus halála után, Illyés Gyula búcsúztatja a Nyugatban. Több jel arra vall, hogy az immár nem „pár”-viadal tovább folytatódik. A Külön világban verseit Illyés a Nagyon fáj kiadójával adatja ki. Cserépfalvi Imre szíves közlése szerint a nyomdaszámlát is ő rendezte. Illyés a későbbi évtizedekben József Attiláról mindig mint kitűnő költőről beszél, de többször is kijelenti, hogy szerinte a XX. század legnagyobb magyar költője Szabó Lőrinc volt. Naplójegyzeteiben szinte élete végéig nyoma van a József Attilával való viaskodó emlékezésnek, az utolsó idevágó bejegyzés 1982. december 4-én került ki tolla alól.21 Elöljáróban Radnóti Miklós szavait idéztük, Illyés és József Attila „zavaros” viszonyáról. Tanulmányunk, szándékunk szerint hozzájárulhat a két alkotó kapcsolatának tisztázásához. Irodalomtörténeti Kőkemények, 1996. 3. 285—293. 21 Jónéhány naplójegyzetét felhasználtuk e tanulmányhoz.
