Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila

1930. március 23-án ismét együtt szerepelnek a Vigadóban, a BMT által rendezett Magyar Ifjúság Ady emlékünnepélyén. József Attila Ady emlékezte című versével, Illyés Gyula pedig erre az alkalomra írt Ady ünnepén a pesti Vigadóban (1930. márc. 23.) című kilenc szakaszos, hangulatában Babits Petőfi koszorúi című költeményével rokon ódájával, melyet utóbb a nem közölhető versei közé sorolt.13 Ezt megelőzően a BMT 1929. december 15-i első országos kongresszusán a Társaság néhány tagja hitet tett a tudományos szocializmus eszméinek tanulmányozása mellett, vagyis a BMT balra tolódott. Emiatt tényleges vezetőjük, Fábián Dániel orvos elveszítette pesti állását és fél évig vidéken dolgozott. Ez adott lehetőséget arra, hogy a sógoránál, Hódmezővásárhelyen tartózkodó József Attilával röpiratot írjon Ki a faluba címmel. Közben, 1930 tavaszától a társaságon belül szervezőmunkához látott Szász Béla, a BMT egyik alapítója, aki 1929. május 23-án létrehozta a Magyar Nemzed Szocialista Pártot. Fábián Dániel háttérbe vonulásával/ szorításával vákuum keletkezett és ezt próbálta kihasználni a Társaságon belüli tagtoborzással; a párthelyiség is a BMT egyesületi szobáiban székelt. Terjeszkedésük a BMT vezetésének átvételével fenyegetett. Ez ellen, tehát a Magyar Nemzeti Szocialista Pártnak a Társaságon belüli térnyerése ellen tiltakozva 1930. október 31-én Fábián Dániel, Simon Andor, Lakatos Péter Pál, József Attila, Kodolányi János, Halmos Béla, Vass László, Gál István, Gunda Béla és Olt Károly kilépett a Bartha Miklós Társaságból. A kilépők között nem találjuk Illyés Gyulát, ő ugyanis ekkor a Magyar Nemzeti Szocialista Párt tagja volt. 1930 őszén jelent meg Csomoss Miklós Mit akar a Magyar Nemzeti Szociálista Párt? című röpirata. „Magyarország a magyaroké legyen! Magyarország sorsáról csak a magyar milliók dönthessenek! Friss vért a közéletbe! Gazdasági és társadalmi megújhodást!” — olvassuk a program kivonatát, mintegy alcímként. Az első oldalon található a párt vezérkarának névsora. Országos elnök dr. Szász Béla, a községi párt igazgatója dr. Janda Iván, az országos párttitkár Csomoss Miklós, a vidéki szervezetek igazgatója pedig Szabó Bertalan. A községi párt elnökségének a címe: VII., Múzeum körút 10. II. em. 2. Ez azonos a Bartha Miklós Társaság egyesületi helyiségével. Itt lehet jelentkezni a pártba, valamint Kiss Istvánnál, Szabó Bertalannál, dr. Tompa Kálmánnál, Illyés Gyulánál, Somody Pálnál. A 26 tagú névsorból emeljük ki még dr. Rátkay Kálmán, Szathmáry Sándor és Afra Nagy János nevét. A program elsősorban a nincstelenekre és leigázottakra épít: „Mozduljunk meg végre mi, névtelen milliók, a magyar Kánaán robotosai, akiket eddig sem a kormányhatalom, sem a vörös nemzetköziség, sem a germán klerikálizmus, sem pedig a liberális nehéztőke semmibe sem vett.” Még egy mondat, a 8. lapról, mely különösen közel állhatott Illyés Gyulához: „Még ha átmenetileg rázkódtatással is járna, meg kell szüntetni a nagybirtokot, mert a legsúlyosabb nemzetpolitikai érdekek ezt követelik.”14 Egy 1930. november 13-ai szigorúan bizalmas jelentés a párt vezetői között említi Illés (!) Gyulát, aki „a Menczer-féle bolseviki sejtmozgalom egyik volt vezetője”.15 Tudjuk, emiatt emigrált a költő 1921 őszén. Illyés minden bizonnyal csak néhány hónapig volt Szász Béla pártjával kapcsolatban. Erre is magyarázatot ad idézett 1935-ös vallomása, amely így folytatódik: „Tehát én vagyok a fix pont, a világ hullámzik körülöttem. Amelyik eltávolodik tőlem, azt nem én hagyom ott, hanem az lesz árulója az én problémámnak. Különben fütyülök az egyének véleményére, akik szintén »fix pontok«. A történelem »ítél«.”

13 Illyés Mária szíves közlése.

14 Köszönettel tartozunk Nagy Csabának azért, hogy a tulajdonában lévő röpirat tanulmányozását lehetővé tette.

is OL K. 149-1930-7-5951.-179-