Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - Illyés Gyula és József Attila

A kilépés idején József Attila már az illegális kommunista párt tagja. November 15- én néhány vele együtt kivált társával és a baloldali munkásifjúság képviselőivel folyóiratalapítást terveznek. A megbeszélésen részt vesz — összekötőként — Illyés Gyula. Naplója szerint ezen az estén közölte vele József Attila, hogy „át fogja írni eddigi verseit forradalmiakká és kiadja, Üsd a tőkét, ne siránkozz címmel”. József Attila a KMP-vel egyezően vonja meg az ifjúsági mozgalmak, így a Bartha Miklós Társaság mérlegét is 1932 januárjában (fiatalságunk és a népművészet). A február 29-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint viszont már ismét a Könyves Tóth Kálmán elnökletével — ügyvezető elnök: Szathmáry Sándor — működő társaság tagja, a közgazdasági alosztály vezetője. Ugyanekkor Illyés Gyula az irodalmi főosztály vezető-alelnöke. 1932. május 31-én a Feministák Egyesülete és a Bartha Miklós Társaság kezdeményezésére megalakult a Halálbüntetés Ellenes Szövetség, amelynek mindkét költő aktív tagja lett. Részt vettek 1932 júniusában a Sallai és Fürst megmentése érdekében indított aláírásgyűjtésben, ugyané cél érdekében röplapot fogalmaztak, végül József Attila szövege jelent meg Illyés Gyula módosításaival. A két költőt és néhány társát a röplap miatt perbe fogták. Ez a per hosszas tárgyalások után csak 1935. március 22-én ért véget Illyés felmentésével, illetve József Attila 200 pengős pénzbírságával.

1932 végén, 1933 elején a Bartha Miklós Társaság ismét balra tolódott. Egy kommunista orvosi és egy közgazdasági szeminárium működött a Társaság keretei között (és helyiségében), utóbbi munkájában József Attila is részt vett. Az ügyvezető elnök, Szathmáry Sándor pártolta a fordulatot, míg Könyves Tóth Kálmán elnök ellenezte azt. Néhányan ezért írásban kérték az elnököt a választmány összehívására. Az 1933. február 14-i levelet többek között Illyés Gyula, József Attila és Szathmáry Sándor is aláírta. Ugyan már nem tudták módosítani a Társaság működési szabályzatát, netán az elnök jogkörét, mert két nap múlva a rendőrség — az 1933-as kommunistaellenes letartóztatás-sorozat részeként — rajtaütött az egyik összejövetelükön, s ezután a Bartha Miklós Társaság hamarosan beszüntette működését. (Az 1936 decemberében újjászervezett Társaság munkájában csak Illyés Gyula vett részt, József Attila, kezdődő súlyos betegsége miatt nem is tudott volna eljárni közéjük.)

1933 nyarára keltezhető József Attilául nemzeti szocializmus című és kezdetű kéziratos cikke, mely egyelőre kiadadan, de a kutatók jól ismerik. Lengyel András beható tanulmányban foglalkozott vele.16 Rátz Kálmán, a költő kávéházi barátja, ekkoriban Nemzeti Kommunista Pártot szeretett volna alapítani; cikkét József Attila az ő kérésére írta, mintegy a leendő párt — Lengyel András szavával — „hírverő felhívásaként”. A cikk alapgondolata az, hogy a nemzetköziség eszméje a német dolgozók nemzeti szocialistává válása miatt „megbukott. Megbuktatta a nemzeti érdek ...” Ez a nemzetközi szocialisták további tevékenységére kihat, ugyanis a szocializmus nemzetközivé válását meg fogja előzni a nemzeti egységek kialakulása. Lengyel András szerint a közveden megrendelésen túl ez a cikk mintha Az egységfront körül problémafölvetésére adott sajátos válasz lenne, továbbá a Bartha Miklós Társaság, mely 1932—33-ban a költő mozgalmi munkájának terepe volt, említett szétzúzása és — tegyük hozzá — a költő kommunista kapcsolatainak, párttagságának ugyancsak ekkori megszűnése is motiválhatta létrejöttét. Szántó Judit kérésére a költő elállt a cikk közlésétől, azért említjük mégis, mert úgy véljük, József Attila e lépése rímel Illyés Gyula három évvel korábbi hasonló epizódjára.

16 Jó^sejAttila „nemzeti s^oáalista” epizódjáról. Forrás, 1995. júl.-180-