Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Fábry Zoltán és Szántó Judit levelezéséből
Fábry Zoltán és Szántó Judit levelezéséből F ábry Zoltán és Szántó Judit között a kapocs: József Attila. Szántó Judit 1930-1936 között a költő élettársa volt, Fábry Zoltán pedig proletárköltészete nyitányának, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz— című kötetnek elismerő méltatója Az Út hasábjain, 1931-ben. Ugyanő közölte — a szerző neve nélkül — a Lebukott című nyütan kommunista hangvételű versét, illetve első három szakaszát; az utolsó versszakot ugyanis a köztársasági cenzúra „törölte”. Ismeretes József Attila szenvedélyes hangú levele Fábry Zoltánhoz a „platformtervezet” ügyében, mely forrásértékű vallomás az illegális kommunista párthoz való viszonyáról. (Itt jegyezzük meg, hogy Az Út folytatásokban közölte A magyarproletáriroda- lom platformtervezetét, de annak utolsó, József Attilát lefasisztázó részét a szerkesztésben résztvevő Balogh Edgár a nyomdából kiemelte; minden bizonnyal Fábry Zoltán helyeslésével.) A felszabadulás után a pozsonyi hetilap, az ÚJ Szó második, 1948. karácsonyi számában Fábry Zoltán cikksorozatba kezdett József Attila szjovenszkói emléke címen. A második részben két ismereden József Attila-verset is közölt (Párbeszéd, Kurucok beszélnek). Az első vers kapcsán leírta Szántó Judit nevét is. A verset ugyanis Judit emlékezete is megőrizte s nem sokkal Fábry kéziraton alapuló publikációja előtt maga is közzétette — némi szövegromlással — a Szabad Népben. Kevesen tudják, hogy Szántó Judit eredeti neve Ludna Judit volt. Budapesten született 1903. január 6-án. Törvénytelen gyermek volt. Anyja, Ludna Mária Árva megyében született Polhorán. Innen jött Budapestre s ide követte Czvechó István galgóci cserepes segéd, aki élettársa lett. Három gyermekük született; Judit, Mária (1905) és Ilona (1917). A szülők szlovák neve magyarázatot ad arra is, hogy 1933-ban Anton Straka pénteki teáin miért tudott Judit a vendég szlovák és cseh költőkkel anyanyelvükön szót érteni. Édesanyjától tanult szlovákul s tudását elmélyítette a húszas évek elején Rózsahegyen, majd Kassán, ahol Szántó Gyula — írói nevén Hidas Antal — feleségeként élt. Nevét már korábban Ludmanra változatta, testvérei viszont megtartották édesanyjuk vezetéknevét. Nem feladatunk itt Szántó Judit életrajzát megírni, bár a „proletár Csinszka” élete monográfiába kívánkozik. Kövessük ehelyett Juditot Pozsonyba, ahol 1955. május 12-én részt vett a Szlovák írók Szövetsége József Attila-emlékestjén. Az irodalmi estet Ctibor Stitnicky vezette be, majd szlovák és magyar előadóművészek interpretálták a költő verseit. Szántó Judit József Attila és a csehszlovák költészet címen tartott előadást, melyet az Új Szó május 15-i száma magyarul, a Kultúrny íivot pedig szlovákul közölt május 21-én. A több napos ünnepségeken jelen volt Fábry Zoltán is. Ekkor ismerkedett meg Szántó Judittal. Kapcsolatuk néhány dokumentumát Szántó Judit megőrizte s most a Petőfi Irodalmi Múzeumban levő hagyatékából közöljük. Fáby Zoltán 1955. június 15-i képeslapja közveden utalás pozsonyi találkozásukra. Ugyanitt megígéri a részletesebb levelet. A képeslapot megköszönte Szántó Judit — levelét érdemes lenne a Fábry-hagyatékból bemutatni —, Fábry Zoltán pedig beváltotta ígéretét és június 16-án postázta újabb levelét. Készülő könyve, melyre itt hivatkozik, A béke igaza (1956). A levélben említett [Palotai] Erzsivel és Horváth Ferenccel — jeles előadóművészek — a pozsonyi József Attila-esten kötött barátságot.-166-
