Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - Fábry Zoltán és Szántó Judit levelezéséből
Fábry Zoltán szeptember 15-i hosszabb levelében küldte el a nyáron megígért fényképeket. Ez a levél némi magyarázatot igényel. A második bekezdésben említett tátrai útitársat, csinos fiatal nőt, fényképen is bemutatja az író, örömmel regisztrálva közös boldog nyarukat. A „stószi remete” magánélete — mondhatnánk a kép láttán. Valóban, másfél évtizeddel később is így látta Fábryt Féja Géza, aki az egyik legszebb tanulmányt írta róla: „Nem nősült meg, mert eleve látta sorsát, embersége tiltakozott, hogy terhének a megosztására késztessen valakit, maga nézett szembe a viharral, s vállalt mindent. Mégsem fonnyadt »szerzetessé«, legény és férfi volt: hány és hány asszonyszív ringatta, ringatja.” Meglepve olvassuk a következő bekezdésben, hogy Szántó Judit, felhasználva pozsonyi útját, befolyásának érvényesítésével Fábry Zoltán segítségére sietett. E szerint a stószi ház tatarozása kissé József Attila élettársának is az érdeme. A negyedik bekezdésben esszégyűjteménye, A gondolat igatţa hiányos visszhangja miatt zsörtölődik. A magyarországi visszhang a levél megírásáig valótón „tanítványi”. A Csillag augusztusi száma közölte Szalatnai Rezső recenzióját, az Irodalmi Újság július 30-án pedig Egy érdekes esstyégyűjtemény főcímmel Dobossy László írását. Jegyezzük meg, a kritikus nevét is pontadanul, Dobosinak írva. Dobossy László rátapintott a lényegre, Fábry Zoltán magyarországi elszigeteltségére és kijelentette: „Kívánatos lenne [ ...], hogy Fábry Zoltán régibb és új írásaiból Magyarországon is jelenjék meg gyűjtemény, mely méltó keretben mutatná be a marxista irodalomszemlélet és a humanizmus e bátor úttörőjét, haladó irodalmunk egyik jelentős esszéíróját.” Ez a gyűjtemény, a Hazánk, Európa című kötet csak tizenkét év múlva jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál, de addigra már megtört a jég: a hatvanas évek elejétől Fábry Zoltán elfoglalhatta méltó helyét a huszadik századi magyar irodalom történetében.1 A továbbiakban említett „ismereden József Attila-kötet” a kassai „Renaissance- könyvtár” füzetsorozatban meghirdetett Tildék éneke című tervezett kiadvány. A sorozat, melynek öt darabját ismerte Fábry Zoltán, a Kassai Naplóban megjelent írásokra épült. József Attila valóban munkatársa volt a Kassai Naplónak, de 1926-ban Párizsba utazott s onnan már nem tudta szorgalmazni versei kiadását. Akiért Judit aggódott: Éva, Flidas Antal és Szántó Judit gyermeke. Szántó Éva (1921—1965) kassai és budapesd gyermekévek után Moszkvában tanult s csak 1959-ben tért haza Magyarországra, ahol a Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett. Labilis, gyenge idegzete egyik válságból a másikba, végül öngyilkosságba sodorta. Édesanyja aggodalma nem kíván kommentárt. Végül a József Attila Emlékkönyvről A Szabolcsi Miklós által összeállított kötet 1957-ben jelent meg és Ssjovenspkói adalék címen közölte Fábry Zoltán említett, első ízben az Új óvóban publikált cikksorozatát. 1. Tátrai képeslap Szántó Juditnak 955. VI. 15. Immárom két hete itt vagyok újra e nagy hombárban, ahol már három év előtt is pihentem. Nagyon hideg van: a balkonokra még csak tegnap tették ki a virágokat. Várjuk a — tavaszt! Egy hónap előtt jobban éreztem magam — Pozsonyban. Ha kissé összeszedem magam, részletesebben írok Szeretettel Fábry Zoltán. 1 A folyamat nyomon követhető Reguli Ernő 1980 nyarán kiadott Fábry Zoltán bibliográfiában.-167-
