Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

Imrével vitázva, az általa ifjú szellemi kannibálnak mondott Féja Gézát és a Magyar Szemlének megfelelve, — amely legutóbb a Nyugattól való elfordulás miatt rótta meg őket — Fábián Dániel sokat támadott Európa jövője és a magyar paraszt c. tanulmányát védi meg Eckhardt Sándor 1930. májusi bírálatával szemben.

Rendkívül érdekes, hogy amikor a költő első lépéseit teszi a marxizmus szakkifejezéseinek műveibe való emelésére, helyi, közvetítő tőkésségként adaptálja a komprádor burzsoázia fogalmát.64

József Attila vitacikke fogantatásával egy időben készült Haraszti Sándor hírhedt támadása, Magyarok esperek című cikke, mely a Korunk ban jelent meg 1930 októberében. Sokszor idézett bekezdését én se hagyhatom el: „Az orosz szociálforradalmárok legendás nevét újabban kikölcsönözte a Bartha Miklós Társaság — fügefalevélnek. Azt takarja el vele, amit egyelőre nem akar mutogatni: szellemének fasiszta díszeit. A magyar élet vihart jelző kaján szellői azonban néha lesodorják róla és Fábián Dánielék pőrére vetkőzve állnak a fórumon. Azt is megmutatják, amit nem akarnak: a romanűka mögött a valóságot, reakciós arcukat, amit muzeális értékű díszkoszorú övez. Ki a faluba! a címe annak a röpi- ratnak, amit a költő József Attila és Fábián Dániel, a Társaság vezetője írt — fügefalevél nélkül. S ebben a röpiratban csak úgy tobzódik a fasiszta szellem.”65

A néptől tanulás, a népből való megújulás, a nép és ezáltal a nemzet felemelésének programja, mely valamennyi rokontörekvésű magyar értelmiségi ifjúsági szervezet programjában és részben gyakorlatában is kimutatható, valóban rokon a múlt század végi orosz narodnyikok újjászerveződése után laza csoportosulást alkotó szociálrevolucionerek - innen a név: Sz. R. - törekvéseivel. A Ki a faluba íróinak törekvése mélyén fasiszta szándékot látás azonban egyrészt a röpirat néhány túlzásából, másrészt a szerzőknek a BMT-n belül 1930 őszére egyre jobban tért nyerő fasiszta szárnnyal való egybemosásából ered. Érdekes, hogy a BMT-nál radikálisabb csehszlovákiai sarlósok is megkapták ezt a minősítést, pedig a Sarló ekkor már túl volt első évei etnográfiai szocializmusán és arra az útra lépett, mely hamarosan a munkásmozgalomba való betagolódásához vezetett.

Kodolányi János 1930 júniusában éppen a sarlósok számára hirdette meg a BMT első falufüzetének radikálisabb változatát: „Ki a faluba! Ki a szabadba! Álljatok oda a földmívelő testvérek mellé s figyeljétek az életét, a munkáját. Hallgassátok a szavait, nyissátok ki a fületeket a panaszai, jajjai, kétségei és vágyai számára! [...] ti még fiatalok, tiszták és őszinték vagytok, titeket még nem rontott meg a kizsákmányoló gazdasági és társadalmi rend ezer mérge. Ti még megtalálhatjátok a helyes utat, amelyet nemcsak a vakááóban, de ap egésp életben járni kell.'”66 És így tovább. Szeptember 21-én A Reggel c. pozsonyi kormány- párti lapban viszont már lefasisztázta Balogh Edgárt, a sarlósok vezetőjét,67 ezt nyomatékosította szeptember 29-i Sarló és (horogkerespt) című cikkében Paál Ferenc.68

64 Tverdota György: József Attila ismeretlen vitacikke 1930-hó! (amelynek csak torjtott változatát ismertük.) Magyar Nemzet, 1989. dec. 30. 8.1.

65 I. h. 759.1.

66 Kodolányi János: Nyáreleji levél. A Mi Lapunk (Rozsnyó), 1930. jún. 125—126.1.

67 Kodolányi János: A Sarló zsákutcában! A Reggel (Pozsony), 1930. szept. 21. 5.1. „Talán meg fog lepődni Balogh Edgár - írja Kodolányi -, ha azt mondom, hogy igen sokan vannak komoly és tisztánlátó emberek, akik éppúgy lehetségesnek tartják, hogy Balogh szocialista, mint ahogy lehetségesnek tartják, hogy fasiszta.”

68 Uo. 1930. szept. 29.-138-