Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

Ide tartozik még, hogy Kodolányi második pozsonyi cikkében tovább élezte a Sarló és Balogh Edgár elleni vádjait.69 Erre felelt „a Sarló vezetősége nevében” Dobossy Imre, Horváth Ferenc és Sinkovits Béla. Válaszukban maguk is hajlanak Haraszti elítélő véleményének elfogadására. így: „A Bartha Miklós Társaság ellen emelt vádakkal kapcsolatban leszögezzük, hogy ez a társaság ma tényleg válságát éli, amennyiben egy kis része kiválik és a szélső jobboldalra megy át. Ezzel a régóta gyanús oldallal mi sohasem érintkezhetünk, s egy nyári röpirattal kapcsolatban, mellyel semmiképpen sem érthetünk egyet, éppen Kodolányi Jánost kértük fel, hogy vegye erős kritika alá egy tudományos folyóiratban a Bartha Miklós Társaság minket érdeklő baloldalát is. Ezt Haraszti Sándor végezte el helyette a Korunkban.. ,”70

November 22-én postázott Nagyidai Ernőnek szóló levelében maga Balogh Edgár is úgy vélte, hogy a Sarló budapesti képviselőinek „frontot kell vállalniuk a KI a faluba féle szentimentális vacakok ellen.”71

József Attila és Fábián Dániel tehát a Ki a faluba körüli vitában liberális és kommunista oldalról egyaránt elmarasztaltatott.

9. Kilépés a Bartha Miklós Társaságból

A Bartha Miklós Társaság szervezeti élete az 1929-es nagy fellendülés után visszaesett. 1930-as programjuk grandiózus: pl. Móra Ferenc és Móricz Zsigmond előadása a magyar irodalom parasztábrázolásáról; az európai irodalmak parasztábrázolásáról pedig Aradi Zsolt és Hamvas Béla előadássorozata.72 Ezekből nagyon kevés valósult meg. A Keleteurópai szeminárium és a szociálpolitikai valamelyest működött, az Ady-ünnepély, az Uj Magyar Föld Hl. száma és a KI a faluba röpirat történetével megismerkedtünk. József Attila és Fábián Dániel 1930 júniusában Szegeden, Makón, Földeákon és talán másutt is propagálta a Bartha Miklós Társaságot, ez azonban következmények nélkül maradt.73 Fábián a nyarat Köveskálon és a Balatonnál töltötte. Közben Pozsonyba utazott a sarlósokhoz, Bécsben pedig kilenc napot fordított a szociáldemokrata népjóléti intézmények tanulmányozására. Augusztus 23-ra Budapestre hívta az Erdélyi Fiatalok és a szegedi Bethlen Gábor Kör vezetőit a három mozgalmat érintő gondok megbeszélésére. A találkozó bizonyára létrejött, de kevés nyoma maradt. Fábián a Bartha Miklós Társaság őszi programja számára — közli Könyves Tóth Kálmánnal — szeretné Olt Károlyt és Hamvas Bélát bevonni a BMT vezetésébe, utóbbit főtitkárként.74 Ugyancsak Könyves Tóthnak jelenti be 1930. szeptember 23-án, hogy az Új Magfar Föld további kiadásától visszavonul: „nem tehetek lóvá itt embereket, akik vállalkoznak rá, hogy velem városokat összejárjanak és ötven-hatvan előfizetőt szerveznek...” - ez utalás József Attilával közös propagandaútjaikra. A Társaságból kilépés gondolata is itt bukkan fel: „A közgyűlés megtartása engem nem

69 Kodolányi János kérdései Balogh Edgártól. I. h. 1930. szept. 28.

70 A Sarló válasza A Reggeléknek. A Nap, 1930. okt. 7.

71 L. Nagyidai Ernő: A Sarló kapcsolata a haladó cseh és szlovák, mozgalmakkal. Irodalmi Szemle, 1978. jún. 529.1.

72 L. A Bartha Miklós Társaság 1930. évi tavasj programja c. gépiratot Könyves Tóth Kálmán hagyatékában.

73 V. ö. Fábián Dániel: Füstbe ment terv. Könywilág, 1980. május 8.

74 L. Fábián Dániel 1930. aug. 16-i Köveskálról írt leveleit Buday Györgyhöz, illetve Könyves Tóth Kálmánhoz. Utóbbi a Könyves Tóth-család tulajdona, előbbi a Móra Ferenc Múzeumban; Lengyel András szíves közlése.-139-