Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)

József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930

általi bemutatása következik. Bírálja a Csebi Pogány Béla által javasolt Kelet-európai Kultúrunió eszméjét: „a »sorstestvériségen« kívül mi vinné egyetlen csárda mámorába teszem a görögöket-tótokat, avagy a finneket és románokat”.

A bírált többi tanulmány gyakorlatiasabb, „majd mindegyik megegyezik abban, hogy a politikai tömörülésnél is fontosabb a gazdasági és társadalmi szervezkedés”, ezt először Szász Béla nemzetiségi politikánkról írt tanulmányán igazolja. Pozitívan értékeli a Békéssy írói álnevet használó Szathmári Sándor gondolatait tőkéről, munkáról, valamint Szabó Bertalan elemzését a mezőgazdasági szövetkezetekről. Idézi Balogh Edgárt, aki új nemzedék szava című tanulmányában bejelenti: „a Sarló már nyíltan szocialistának vallja magát”, mert „ebben találta meg a maga reális kisebbségi programját”. Fábián Dániel is „Az osztályszocializmussal szemben a nemzet szocializmusát sürgeti”, Kodolányi János pedig „az ifjúsági és munkásság mindennapos, kölcsönösen nevelő érintkezését”.

József Attila, tanulmánya második részében nyelvművelőként lép fel. Tételét — „Hangyabolyban nem nyüzsög úgy a hangya, mint ebben az idegen szó, amelyet a magyar meg nem ért, amelynek népe sincs” - példákkal bőségesen bizonyítja. Most értjük meg a tanulmány címét is: a néptelen szavak azok, amelyeket nem beszél a nép. írása e részének közveden előzménye a Századunk 1929. márciusi számában közölt bírálata Tolnai Vilmos Magyarító szótáriról.

A tanulmány ezután a bírált folyóiratszám verseiről szól, elmarasztalóan. Csupán Fodor József, Illyés Gyula és Simon Andor egyik verse (talán a Pihen az öreg bányász) nyeri el tetszését. Külön bírálja a kötet túlcsorduló szabadverseit, a Most férfi énekel című Szalatnai Rezső-verset külön is megemlítve. Érdekes háttere ennek, hogy Szalatnai Rezső 1929. szeptember 18-án küldte el öt versét Fábián Dánielnek, válogasson belőle az Új Magyarföld számára. Szeretné, ha többi verseit és egy cikkét is hozzásegítenék a megjelenéshez, ebben bizonyára segítségére lesz Vass László, Illyés Gyula, József Attila és Simon Andor.20 József Attila helyesen ítélt. A későbbiekben Szalatnai a prózában (esszé, publicisztika) jeleskedett.

6. Magyar Mű és labanc Szemle

Hamarosan e bírált lapszám védelmében ragad tollat József Attila az Új Magyar föld harmadik, 1930. január-márciusi számában. Győry János fiképzelt paraszjklasszjäzpius című írását zúzza itt izzé-porrá. Ez az írás a Magyar Szemlében jelent meg 1930 januárjában. A konzervatív kormánykörök nívós folyóirata több ízben is foglalkozott a Bartha Miklós Társasággal. Előbb jóindulatúan (1928. júniusában és decemberében), majd 1929 januárjában maga Szekfű Gyula ragadott tollat Fábián Dániel Európa jövője és a magyar paraszt c. előadása ellen.21 Szabolcsi Miklós szerint Győry János vitacikke (Szekfű bevezetőjével) voltaképpen a Sarló (és a BMT!) baloldali fordulata ellen irányul - ezt a fordulatot József Attila 1929 decemberében egyetértőén regisztrálta az Előőrsben. Állásfoglalása mellett továbbra is kitart: „a M. Szemle hanyatt-homlok iparkodik megóvni ifjúságunkat a nevetséges szocializmustól — tehát lepocskondiázza a népköltészetet, úgy, hogy attól koldul. A »nevetséges szocializmus« igen bajos fogalmi kapcsolat, meg is oldom akként, hogy a

20 OSZK Fond 71/31/2.

21 Szekfű Gyula: A „Turáni-sz/ávparasztállam”. Magyar Szemle, 1929. jan. 30-37.1.-127-