Tasi József: Szilánkok. Válogatott cikkek, tanulmányok (Budapest, 2002)
József Attiláról - József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930
József Attila és a Bartha Miklós Társaság 1928-1930 /. A Martha Miklós Társaság megalakulása és első évei1 2 A Bartha Miklós Társaságot 1925. április 2-án alapították az utódállamokból Budapestre költözött és itt tanuló, vagy már diplomát szerzett magyar fiatalok és néhány pesti barátjuk. Első elnöke Asztalos Miklós történész, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárosa, 1930-tól pesti lakos, ekkor az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa lett. Az alapszabályok jóváhagyására csak három év múlva, 1929. április 4-én került sor, a Társaság addig mintegy féllegálisan működött, előadóesteket rendezett, évkönyvet adott ki és részt vett más egyesületek rendezvényein. A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületével kezdetben közös folyóiratot terveztek. Az 1927 áprilisában meginduló Híd közölte írásaikat és a Társaság tagjai 1928-tól mind nagyobb szerepet játszottak a lap szerkesztésében. Asztalos Miklós elnök pécsi tartózkodása miatt kezdettől fogva ügyvezető elnökök végezték a szervezés-irányítás tényleges feladatait. 1927. május 4-től Fábián Dániel fiatal orvos lett az ügyvezető elnök. Május 21-én A magyar ifjúság Móricti Zsigmond ünnepén a BTM nevében ő üdvözölte a jeles írót. Feltűntek a Társaságban az utódállamokból érkezett, Magyarországon tanuló egyetemi hallgatók is, így a felvidéki Vass László és az ugyancsak az Eötvös-kollégiumban lakó Balogh Edgár. Utóbbi doktori disszertációjához gyűjtött anyagot a budapesti könyvtárakban és a Néprajzi Múzeumban. Mindketten formálisan is beléptek a Bartha Miklós Társaságba. Balogh Edgár a BMT alapításával egy időben, 1925-ben létrehozta a prágai Szent György Kör cserkészcsapatát, a magyar anyanyelvű prágai egyetemisták összefogására. 2. A^Adj-ünnepség és a^Ady-röpirad Balogh Edgár kezdeményezésére a Bartha Miklós Társaság és a Híd folyóirat fiataljai 1928. május 19-én és 20-án megrendezték A magyar ifjúság Ady Endre ünnepségét és erre az alkalomra kiadták az ifjú szívekben élek című röpiratot. Akárcsak a 25 éves írói jubileumát ünneplő Móricz Zsigmond köszöntésénél, itt is bevontak más ifjúsági csoportosulásokat, de a kortárs, vagy alig pár évvel idősebb fiatal írókat is és néhány író-példaképüket az Ady-generációból. Elsősorban Szabó Dezsőt, aki mindkét alkalommal szerepelt. Ady, Móricz és Szabó Dezső alkotta számukra — Balogh Edgár korabeli megfogalmazása szerint — „a magyar faji triászt”. Az ünnepségen és a röpirattal mindhármuk előtt hódolhattak. Szabó Dezső az ünnepség mindkét napján előadást tartott és a röpirat is vezető helyen közli A jövőfelé című írását, amelyben „a magyar latajner ifjúság” számára programot ad. A röpiratot elemezni most nincs módomban, bár egyes részleteire még visszatérek a későbbiekben. Ez a röpirat és az egyidejűleg tartott Ady-ünnepség új korszak, a népi írók mozgalmának nyitánya volt a magyar irodalomban. Jogosan hívta fel a figyelmet a magyar parasztság sorsára — amelynek tanulmányozását a falukutató írók fogják megkezdeni a 1 Tasi József: A Bartha Miklós Társaság megalakulása és első évei. Literatura, 1980. 2. sz. 307—330.; A Sarló és a Bartha Miklós Társaság kapcsolatáról. Irodalmi Szemle, 1980. 4. sz. 374—378. 2 L. Tasi József: Ifjú szívekben élek. Adalékok a népi írók mozgalmának történetéhez■ It, 1980. 4. sz. 1030-1043. Uő: Az 1928-as Ady röpirat. Adalékok a népi írók mozgalmának történetéhez MKSz, 1982. 3. sz. 230-247.-121-
